Bíbor sóhajok

Zajdul a vérem, bíboran buzog,
ébred a hajnal pírja arcomon,
leheleted csend izzó sóhaja
neked vagyok bimbózó rózsafa,

lobban a csókod szomjas ajkamon
szikrát szít ölem ring és hajladoz’,
szemedben szemem fűzi gyöngyeit
gyönyör reszket vágy húsos szirmain.

Lehull a szó, az ösztön illanó
szerelem rebben puha pillangó
piheg a párnán szívem és szíved,
kezem a kezed fogja szelíden.

“Bíbor sóhajok” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Gyönyörű, erotikus, és tartalmában mélységes érzelmi töltéssel bíró szerelmes versed lenyűgözött.

  2. Érzelemgazdag, gyönyörű túlcsorduló szerelmes sorok. Gratulálok hozzájuk! Éva

  3. Hálával telt szívvel köszönöm a megtisztelő figyelmed és kedves szavaidat Rita!
    Szeretettel: Éva ❤️

  4. Kedves Éva!

    Ez nagyon szép, de mondhatnám azt is, hogy akárcsak a többi.
    A nyereményedhez is szeretettel gratulálok.

    Rita🌹

Szólj hozzá!