Keménykalap, krumpliorr és nyúlcipő.
Naposcsibe, kert alatt a fű se nő.
Tengeri a kocsiszínben télire.
Távkapcsoló gyerekkézben bölcsiben.
Atombomba, génsebészet, mikrocsip.
Csinált sztárok, Barbi-nő és szteroid.
Hódító virágcsokor, háttér halk zongora.
Bódító erőszak, dühzene dübörgő zaja.
Mérgezés, elhullott állatok temetője.
Fém-kakas szemétdombok büszke őre.
Csatos bambi, tejesüveg, édes süvegcukor.
Fél-áron fél-készet, művirág és műmosoly.
Olcsó-natúr, drága-bio, igaz-hamis zűrzavar.
Lelked üres, fogad fehér, műhajad mindig zavar.
Műszempilla, műköröm, műtestekkel műöröm.
Sehova-visz művilágban álmodunk a műjövőn.
Keménykalap, krumpliorr és nyúlcipő.
Naposcsibék a kert alatt, hol fű se nő.
Tengeri a kocsiszínben, hol nincs kocsi.
Távkapcsoló mindenkinél, KAPCSOLD KI!
Leginkább az egyedisége ejtett rabul,
klassz! 🌸
Miért a cím?
Kedves Ildikó!
Ugyan azt emeltem volna ki, mint Rita. Aztán rátaláltam a teljes versszakra.
“Atombomba, génsebészet, mikrocsip.
Csinált sztárok, Barbi-nő és szteroid.
Hódító virágcsokor, háttér halk zongora.
Bódító erőszak, dühzene dübörgő zaja.”
A tartalom nagyon jó!
“Műszempilla, műköröm, műtestekkel műöröm.
Sehova-visz művilágban álmodunk a műjövőn.”
Szeretettel: Rita🌹