Múltból lett jövő

Múltból lett jövő? Te esztelen!
A jövő folyik bele a múltba
halkan, nesztelen.
A jelen pedig, e lélegzetnyi pillanat
tovatűnik, mint törékeny fény,
zúgó áradat parttalan.

Csoda-e mégis? A régben született,
az alkotó tollából jövőként
látta e világot, mi nem is létezett.
Elvarázsolt idő vagy képtelen-képzelet,
a se-süveg se-palást költő
kacagó-múlandóságot, ki papírra vet.

Múltból lett jövő! Volt az, mi leszen.
A múlt folyik így a jövő útján
halkan, csendesen.
A jelen pedig hosszú, időtlen pillanat,
tintából születő jövő,
hallod örök moraját parttalan.