Most kellene az éhségről verset írni
itt a Balaton partján
egy első osztályú étterem bejárata előtt
amikor egy vasad sincs
csak húsból-vérből való gondolataid vannak
amikkel nem lehet megváltani a Világot
Most kellene az éhségről verset írni
amikor már két napja üres a gyomrod
és csak a Szerelem marasztal
Amikor odabentről hallatszanak
a most hozzád nem illő kacagások
a szürcsölések s a csámcsogások
Most kellene az éhségről verset írni
hisz már alig emlékszel a
tegnapelőtti zsíros kenyér ízére
hisz most minden adott
kéthavi kereseted
tíz nap alatt felélted
Most kellene az éhségről verset írni
most amikor hiába fut
össze szádban a nyál
amíg még a
Szerelem
marasztal