Az ősz varázslata

Az ősz varázslata

Hideg szél fütyül, levelek szállnak,
Puha ágyat vetnek az álmodó világnak.
Levél forogva a szél szárnyán szunnyad,
Aranyló levelek vidáman táncolnak.

Levelek közé hullt tócsa tükrébe,
Néz sok üres, kies faág.
Fákon pislogó őszi napsugár,
Most lelkem és szívem járja át.

Virágok szirmain harmatcseppkönnyek,
Szárnyat ad a szél a lehulló levélnek.
Szürke hideg ég alatt, színes levelek,
Végtelen csodaként itatják lelkemet.

Csupasz fabarátok össze ölelkezve,
Kéz a kézben várnak a hosszadalmas őszre.
Elsárgult levél táncol csörögve,
Őszi tájba rozsdásodó színeket keverve.

Fejem felett siklik egy víg madársereg,
Talpam alatt rozsdállnak tétova neszek.
Új tavasz jött, szirmot öltöttek a falevelek,
Őszi alma koppan, a levelek táncra kértek.

“Az ősz varázslata” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Köszönöm, hogy megtiszteltél a figyelmeddel és elolvastad versem. 🤗🤗🤗. Köszönöm szépen kedves szavaid.🤗😊🤗

  2. “Csupasz fabarátok össze ölelkezve,
    Kéz a kézben várnak a hosszadalmas őszre.”

    Tetszéssel olvastam szép őszi soraid.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!