Őszi levelek

Szállnak a szélbe aléltan sápadt  levelek.
Nyájas kedvével még a nyár, simogat
augusztus végén. A fák alatt őriz remegve
lombsátor. Üde árnyék félti a grádicsokat.

Szeptember te fránya, ráülsz kedvemre!
Talán szép lesz az ősz, nem borúval zord?
Fájdalom hasít aggódó keblembe
érzéseimmel a szél messzire hord…

Október aranyat cseppent le a tájra,
Méz- fürtjeit érlelő napfénnyel a lankán.
Ambrózia harmatot mér ízlelni a  szájra,
Szőlőlevelek bársonyát színezi tarkán.

November súg fagy-lehelettel bús dalt
Fényességre szöknek túlpartról az árnyak. Minden árva szentnek csönd pelyheket hullajt
télbe ringatózó angyal tépte szárnyak.

“Őszi levelek” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!