Most jöttél, de már mész is tovább,
Mondd hová rohansz, ennyi a világ?
Te mondod sietsz! Én kérdem, hogy hová?
Az életet késed le talán, te komám?
Most jöttél, de már megint sietsz,
Egy percre állj meg és csukd be a szemed,
Az életed üvölt, ne mondd, hogy nincs időd!
Vedd észre, amíg még nem késő!
A tegnap már elmúlt, A holnap az megvár,
A mában ébredj és aludj már,
A család a barátok, gyerekek,
Mind csak emlék lesz, ezt ne feledd!
Hajszoljuk A pénzt,
Kutatjuk A boldogságot,
De az igaz értékeket sajnos két lábbal, vakon el tiporjuk,
Ezért a bánat mely örök útitársunk hozzánk csapódott.
Most jöttél, de már mész is tovább,
Mondd hová rohansz, ennyi a világ?
Hát vedd már észre az idő telik!
Mit mondjunk majd, ha megkérdezik?
Ki voltál, mi voltál?
Hisz nem is ismertünk!
Egy ismeretlent miképp jellemezzük?
A pihenés szükséges,
Ugye ezt te is belátod?
Ezért hát állj meg egy percre!
Nézz fel az égre!
Éld meg a csodát!
Amíg még nincs vége.
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat.
Boldog Újèvet kívánok mindenkinek!🙋
Szeretettel: Orsolya
“állj meg egy percre!
Nézz fel az égre!
Éld meg a csodát!
Amíg még nincs vége.”
Meg kell élnünk a jelent. Tetszéssel olvastam soraid: Rita
Áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánok!🎄
Nagyon jó! Főleg a gondolat ébresztés nagyon ügyesen van alkalmazva.