RÓZSAVILÁG

Plesovszki Hajnalka
RÓZSAVILÁG
(2022.11.02.)

Rögös kő-
könyvbe tört szavak,
Hiányos
örök-lét-ige kivonat.
Elhalnak hamvadó napokban holnapok,
Felél az élet –
De én tagadó pörös nem vagyok.
Fáj, ha a nincsből semmi sem lehet,
És kincs helyett
a gyöngyfüzér
meddőn pergetett?
Emberparány – magamba burkolt én,
Tarts Angyalom Istenem tenyerén!
Völgymély halomról hegyfejem
Hozzád fölemelkedhetem?
Az ég üregén fölül
A napfény rám üdvözül,
És virágtalan lobbanó világom
tótágast áll
egy
Hervadhatatlan Rózsaszálon.

/2022.10.30./

“RÓZSAVILÁG” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Csodálatos vers, olyan látványképpel, hogy az ember szíve beleremeg! Szeretettel gratulálok: Éva

  2. “Emberparány – magamba burkolt én,
    Tarts Angyalom Istenem tenyerén!”

    Tetszéssel és szeretettel olvastam a versed.

    Rita🍁

  3. Kedves Hajnalka!

    Gyönyörű versbe írt gondolatok, különleges szóképekkel.

    Szeretettel:
    Zsuzsa

Szólj hozzá!