Nyúlik a fákon lévő levél mélyen őszben,
nem tudom szemem emiatt borul e könnybe.
Vajon fagy e mi pirítja orcám kincsét ezen estén,
vagy tán félre értem miként melegítsem lelkem kincsét?
Szakad az eső, mégis nincs ki utunk során megtartsa,
mi is vélünk tovább menni, ha nincs ki a port tisztítsa.
Ezer esztendő sem lenne elég egy napnak,
miként élhessen boldogan a világot tisztítva?
Így hát esőt magához néha muszáj, hogy hívassa
mutassa orcámon gördülő csepp nem magától tiszta.