Ha az égre nézek
látta az Isten
mikor bűnbe estem
látta
mikor jót cselekedtem
látta
mikor sírtam – nevettem
látta a láthatatlant –
én mégsem követtem
látta ha vártam
és ha csak álltam
falnak dőlve
szelíd estéken
látta mit miért tettem
és látta
mikor a szépséget temettem
tenyeremben
a fényt kerestem
másnak adtam
ha megtaláltam
soha senkitől
semmit sem vártam
vajon mit kérhetnék
a jóságért cserébe
és ha semmit sem kapok
szólhatok-e érte
mi számít önzésnek
őszinte ölelésnek
örökkének
álomnak
valóságnak
feledésnek
soknak kevésnek elégnek
rátalálok-e arra
amit álmok ígérnek
vagy csak fölébredek
egy angyali hangra
és az égre nézek