ÍRHATNÉK-E?
Írhatnék-e szép verseket,
Ennek a rút szívtelen világnak?
Hazudhatnék-e magamnak,
És bárki másnak?
Becsukhatnám-e szemeim,
Hogy ne lásson sehol háborút?
Tagadhatnám-e a meglévőt,
Az életet, mi nyomorult?
Persze írhatnék szép szavakat,
Vagy ódát egy bimbózó virágnak,
És hízeleghetnék napestig,
Minden egyes ostobának.
Vaknak, süketnek tettetve magam,
Tagadhatnám a gyilkos háborút,
És szemközt köphetném magam,
Mint hazug nyomorult!
Budatétény 2023. május 15.
Gratulálok, kedves M. Laurens, hogy egy ennyire gyönge valamivel verspályázatot tudtál nyerni. Ahol még alany állítmány egyeztetése sem sikerül (2. szakasz: “szemeim” – “ne lásson”), amiben nincsen egyetlen eredeti vagy új gondolat, költői kép, valami ötlet-féle, egyáltalán semmi, ami egy versnek “kelléke” lehetne.
Bogár Gábor
Gratulálok. Hiába minden. Becsukott szemmel is bennünk van a félelem.
“Írhatnék-e?”
“Persze írhatnék szép szavakat,
Vagy ódát egy bimbózó virágnak,
És hízeleghetnék napestig,
Minden egyes ostobának.”
Gratulálok!
Marica