Verebekkel beszéltem minap,
Érdekelt, kismadár hogy vigad,
Rájuk szakadt szintén Föld és ég,
Miattunk vált éltük nehézzé.
Sok gazság, tett, mennyi áldozat…
Mindezért lesz örök kárhozat.
Érdekektől fénylő ellentét…
– Van fa, hol még terem emberség?
Kivágták most minden bizonnyal,
E dolog is gondot okoz, s bajt,
Jobb szeretik kardjuk pengéjét,
Mint oly szentnek vélt álszent békét.
Felgyújtják, mit örökül hagyunk…
Ilyen elfuseráltak vagyunk?
Mi tegnap kell a boldogságért,
Az holnap majd szépen porrá ég.
Ősz a télnek mit üzen vajon:
– Embereknek kell-e irgalom?
Nincs már bennük jóságrezdülés,
Ami miatt nem jár… Büntetés…