Stancsics Erzsébet:
A túlélő
Lettem naponta túlélő
ötven fordított jégcsap-gyertya,
lettem idő-ellenálló
hegyek égbe harapó fogazata.
Lettem inakban göböt virágzó,
bőrön átütő erek rajza,
tolmács nélkül is
minden mosolyt megértő.
Kapu, melyet gyermek is kitárhat.
Ha madárnak jog a szárny,
lettem olyan napsütötte vágy,
mint túlélőknek a szemekbe
csukódott világosság.
Kedves Erzsike!
Gratulálok írásodhoz.
További sok sikeres alkotást!
Szeretettel: Marika