Csendhangjában…

Csendhangjában éjben-kékben,
csillag pöttyöl fent az égen,
tenger sarkán Nap fürdőzik,

sóhajnyit még elidőzik.
Mélyvörös palástját veszi,
fáradt testét vízbe veti,

ott lubickol önfeledten,
magát adva szerfeletten,
csókos báját az éj kéri,

szerelmüket óvva félti.
Csendhangjában éjben-kékben,
boldogság repked a fényben.

“Csendhangjában…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Alexandra! Örülök nagyon, hogy tetszik! Remélem a kisfiad is örömmel fogja hallani! Köszönöm szépen és Áldott Ünnepeket Kívánok!

  2. Nagyon szép kis vers lett! Gratulálok! Holnap elolvasom a kisfiamnak, szereti a varázslatos verseket !

Szólj hozzá!