Megtanultam magányosnak lenni,
pedig körül vesznek emberek..
Megtanultam egyedül lenni,
pedig van egy társ mellettem…
Megtanultam kitartani,
pedig belül vérzek..
Megtanultam nevetni,
pedig a lelkem sötétség fedi el…
Megtanultam tükörbe nézni,
pedig egy szép szót nem hall fülem…
Megtanultam szeretni,
pedig szívem olyan nehezen dobban már,
lassan feladja, leküzdi a magány…
Megtanultam támogatni,
pedig sokszor még csak meg sem hallgatnak..
Megtanultam azt mondani, hogy jól vagyok…ha kérdezik,
pedig kétségbe esve érzem azt, hogy ennek a fele sem igaz.
Szeretnék valami szépet írni, de nem tudok….
Megfagynak a szavak, és csak hallgatok.
S bár nem nehéz, de végül még is rájövök, hogy…
Megtanultam!
Megtanultam mindent,
csak nem tanultam meg, hogy kell boldognak lenni…
