HAJNALI CSEND
sárga a nap sárga a hold
sárgák a fénylő csillagok
messzire nézel
messzire érkezel –
holt
a tegnapi volt
egyszer a reggeli ködben
nézted ahogy a fény áthatol
kicsordult könnyedben
könnyen
a szomorúság otthonra lelt
arcodon
láttad a fákon
a megszokások egyhangú
színtelen rezdüléseit –
reggelre eltűnt
az összes álom
csak a csendet hagyták itt