Meddig repülhet egy káposztalepke?
Felszáll fatetőre s hiszi elért a határig.
Tétova lelkem kapaszkodik fák levelébe
hiába ácsingózik rugódozik
soha nem ér el a végtelenbe.
Milyen mélyre merül a cet az óceánba
míg tüdeje bírja s bele nem szédül?
Milyen mélyre áshatunk le önmagunkba
míg elménk eszmélni képes s el nem révül
látásunk nem merül örök homályba?
Milyen magasan milyen mélyen meddig
mikor hol hogyan kerül sor találkozásra
hol az idő és tér kinn és benn összeérik
ráismerünk egymásban önmagunkra
s magunkban meglátjuk az arcot az igazit?