Foltos szalmazsákon pihen
nyakára húzza
a csillag-lepedőt
Cserepes ajkáról
levélt pergető
dallamok szöknek a
Hold felé
Gondolatai
madárszárnyakon
vibráló románcok
Agyában
ősi kígyótáncok
üteme
lüktet
Szívéből szöknek
a dallamok
az álom-ízű szenvedély
valahol a messze mély
Űrben találkozik azzal
akit annyira vár
a meghajlott Hold mögül
hüvelyknyi csodát
Szemhéja alatt
a karcsú
pillanat
szomorú
tánc volt
a szürke vonat
álmain táncolt
Tekintete
büszkén falja
a virágok színét
A kerekek dalát
játsszák a húrok
Ablak-szemében
pásztorpandúrok
lelke reszket
Most érzi a
csillaglepedőt
elorozta
Valósággal
ostorozta a
kék szemű
Reggel