Így tanultam biciklizni,
Egyensúlyozni és esni,
Lassan és sebesen menni,
Autókkal versenyezni?!
Apukám két biciklit vett,
Pirosat, háromnegyedeset,
Magának és anyukámnak
A külföldi Diamant*-ot.
És kimentünk az utcára
Apukámmal, kerékpárral,
S amíg ő a bringát fogta,
Fölültem rá pánikolva
(Mármint a bringára…)!
Mondta, hogy előre nézzek,
S az ülésen helyezkedjek
Kényelembe, és ne féljek,
Nyomjam a pedált, és menjek.
Addig ő ott fut mellettem,
A biciklit felügyelve,
Egyik kezével az ülést,
Másikkal a kormányt fogva.
És ügyesen kormányozzak,
Jobbra és balra forduljak,
Közben előre figyeljek,
Ne kereket: utat nézzek!
Addig-addig gyakoroltam,
Ügyeskedtem, próbálkoztam,
Apukámmal és egyedül,
Estem, fölkeltem, majd végül
Biciklizni megtanultam,
Örömömben kurjongattam! 🙂
*Diamant = Németországban gyártott kerékpár. Magyarul Gyémánt a neve. Nagyon könnyű, szép és elegáns, úri biciklinek számított akkoriban, a szocialista rendszerben a kelet-európai országokban. Chemnitz mellett (akkor az NDK területén) gyártották (és gyártják ma is), különböző színekben lehet(ett) vásárolni.
Dávid László,
Marosvásárhely,
2023. július 21.