Árulód leszek

Árulód leszek

Árulód leszek fájdalom,
szúrásod bársony szirommal
leplezem,
kihúzni nem tudom,
de burokban őrizem
a sebet,
kérges foszlányát lelkem mélyére
temetem.

Mosolypalásttal védem magam,
álcája alatt rejtezem,
a nap sugara mögött megbújnak
a titkos fellegek.
Aranya sápadt glóriával
övezi arcomat,
s békével szívemben
már nem vívom
harcomat.

“Árulód leszek” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!