Talán majd egyszer
Talán majd egyszer, ha minden véget ért. És ha megküzdünk majd egy csodás végzetért, akkor teljesedik majd be a szerelmünk. Ha örökre megkapjuk azt a kit szeretünk.
Talán majd akkor nagy lesz az öröm, talán majd akkor lesz élet a földön. Élet, mely addig csak várat magára. Élet, mely válaszként jön majd a halálra.
Csodás volna, ha szíved szívemmel dobbanna. Csodás volna, ha csókod íze a szájamon maradna. Csodás volna, ha mind ez igaz volna, és ha az életben, minden csak rólad szólna.
Talán majd akkor, mikor minden meg szűnik már. Talán az lesz a perc, mikor reánk az örömvár. Akkor jön el a perc, mikor el nem engedlek. S végzetünk végéig őrülten szeretlek.
Csodás volna, ha szíved a szívemmel dobbanna. Csodás volna, ha csókod íze a szájamon maradna. Csodás volna, ha mind ez igaz volna, és ha az életben, minden csak rólad szólna.
Talán nem is állom, amit lehunyt szemmel látok. Talán mindig az lesz, és nincsen semmi átok. Csak boldogság, csak öröm és felhőtlen élet. És ketten megvalósítjuk majd a gyönyörű álomképet.
Csodás volna, ha szíved a szívemmel dobbanna. Csodás volna, ha csókod íze a szájamon maradna. Csodás volna, ha mind ez igaz volna, és ha az életben, minden csak rólad szólna.
Böbke Lucas