Minő nővé váltam?
Ezen gondolkodom ezen a hajnalba hajló éjen.
Lassan jönnek a fények, gondolatom a múltba réved.
Hová lettek a vágyak, a kéjek?
Érzem, hogy nem érzek, csak élek,
az udvari diófára költöztem,
de tényleg, már egy ideje ott ülök.
Ki dobja fel ide a következő söröm?
Nincs konklúzió, a szavak tovaguruló diók,
a gondolataim se nagyok, karcos a hangom.
A testem öreg, lehullt falevél az ölem.
S mint ki nincs tudatában, úgy fogadom el e tényt,
unalmamban színesre festve a tért.