Noéminek I. – Noéminek II. – Emlék. – Utazás. – A pályán. – Magány I. – Magány II.

Összes megtekintés: 899 


Noéminek I.

Kerestelek a színben,
a villanyfény sziporkázó lángjában
dohányfüstben rajzoltam arcod,
a nylon függönyön hullámzott
hajad
ezerszín bíborán villant elém
a szád
és éreztem végigborzong bennem
szemed huncut kacagása.

Noéminek II.

Harmatcsepp – ragyogású zöld szemed fénye
világít nekem.
Szemed, ha felparázslik és izzik,
Tudom mi a szerelem.

Emlék

Azóta vágyak terpeszkednek
fák körül,
fehér falakon,
s ahol jártunk
befejezetlen csókok illata kering –
De az éjszakák lassú gyűrődése,
sorban,
egymásra rakja az éveket.

Utazás

Apró bánatok szorulnak
A vonatkerekek küllői közé.
Rosszul záródó ablakkeret
Sóhajtól dagad az üveg köré.

Az alig elengedett kezek
Fölpillantanak,
Az ujjak nehezen görbülnek a helyükre,
Kimondatlan szavakra csukódnak.

A pályán

Akkor ketten futottunk
és ki tudja hogyan történt,
de mégis másik kettő
nyerte meg a versenyt.

Magány (I)

Meggémberedett a kezem,
Senki vállára nem teszem.
A szememet zsebre vághatom,
Körül se nézek vele.

Magány (II)

Kopog a csend,
Beengedem.
Magam vagyok,
Megengedem,
Hogy ketten vacsorázzunk.

Cserép Imre

“Noéminek I. – Noéminek II. – Emlék. – Utazás. – A pályán. – Magány I. – Magány II.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Imre!
    Minden versed hangulatot, érzést ébreszt az olvasóba.
    Nagyon szeretem a stílusodat. Elvont, kissé szokatlan, de érthető és érezhető. Nagyon tetszik. Gratulálok!

  2. Lenyűgözőek a képzettársításaid és asszociációid! Mindenegyes (szabad) versed külön lgkört teremt, ami magával ragadja az olvasót. A Magány (II) egyszerű(en) zseniális. Nagyon szívesen olvasom a munkáidat! Gratulálok!

Szólj hozzá!