Nélküled. – Nagyapám. – Az emberek nem rosszak… – Vallató. – Bizonytalanság. – Szavak, szavak…

Összes megtekintés: 706 


Nélküled

Napjaim évekké tűnnek már,
amióta leveled megkaptam.
Szeretnélek látni,
beszélni veled.
Hallgatom a csöndet,
mely, olyan félszeg.
A képet nézem…
és úgy érzem, téged látlak,
máskor a kongó üreget,
s a tér végén a végtelent…
és írni nem tudok,
összekuszálódnak a mondatok,
szavaim kurták lettek
és csaholók.

Nagyapám

A mesék egéről lehozta nekem
a király új ruháját,
Hazahozta mindennapi,
madárlátta kenyeret,
s a holnapot.

Az emberek nem rosszak…

Az emberek nem rosszak,
a rossz útközben ragad rájuk,
mint a sár.

Le kellene venni a sáros cipőket,
s meg kellene tisztítani őket,
mert sárosak.

Vallató

Tisztító varázsa
miért nem ölel szemeidnek?
miért hagytad szürke
gondjaim sóvárgását egyedül?

Miért hagytad
betonmerevségű ösztönöm
ölelni a szélnek?

Bizonytalanság

Ha valaki fölemeli a kezét,
Nem tudni,
Ütni, vagy simogatni akar.

Szavak, szavak…

Szavak, szavak, szavak,
Szívemre hullanak
És megszólítanak!

Nem mindegy milyen a szó
Csendes, vagy messze szóló,
Nehezen kimondható.

Szívemre néha kőnehéz szavak
Dörömbölve, súlyosan hullanak,
Ilyenkor nem tudom, hogy szólítsalak.

Cserép Imre

“Nélküled. – Nagyapám. – Az emberek nem rosszak… – Vallató. – Bizonytalanság. – Szavak, szavak…” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Nagyon szeretem olvasni a verseid. Most legjobban a Nélküled, és a Szavak, szavak… fogott meg. A Bizonytalanság nem vers, inkább egy elgondolkodtató, igaz mondás ami a nevedhez fűződik, fel is jegyzem magmnak. A rövid verseid érdekesek és rövidségük ellenére meg van bennük minden.
    Gratulálok!

Szólj hozzá!