Elmentél. – Aki értékel…


Elmentél

Búcsúztál, és meg-megállva mentél,
siratóágon cipelve bánatod.
Elmenni nem tudsz, látom, hiába szeretnél,
hiányod nagyon fáj, hiszen láthatod.
Hangod beleívódott szívem kórusába,
lelkem minden zegzugába eljutott.
Tested minden helyet kitöltött testem pórusába,
ezért érzem most nagyon hiányod.

Aki értékel…

Aki értékel,
nem mindegy milyen mértékkel
értékel.
Aki értékel,
tudjon bánni
az értékmérővel.

Cserép Imre

“Elmentél. – Aki értékel…” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Nekem is tetszett az Elmentél című versed, a rövid versedben a szavak egymásutánisága kissé zavaró, de világos, hogy mit akar kifejezni.
    Üdv: Kati

Szólj hozzá!