Kozmikus út. – Ő marad…


Kozmikus Út.

Angyal, gyere halk morajjal,
Szárnyalj jöjj, magad odaadva,
Szólítalak, szép szavakkal,
Nyitva kapum, érzésem marasztal.

Angyal lakik szívemben,
Szárnyait mindig megérintem,
Mert velem jön a kozmikus útra,
S megcsókol újra meg újra.

Isteni érzésekkel táplál,
Körbekerít és szeretettel ádáz,
Velem marad egész éjjel,
Látja, hogy szükség van melegségre.

Lelkembe lopta képét
Csendben álomba ringatta létét,
Velem jön a kozmikus útra
S csókol újra meg újra

Bennem élsz szelíd lélek
Nincs baj, nem kell, már féljek
Megvéd egy Angyal
S csókol nagy szavakkal.

Ő marad…

Amikor egy barátságnak vége
szinte semmi nem jut az észbe.

Kicsit a világ oly üres
tükörbe nézek az orcám veres.

Állok, csak állok a hír hallatán,
a jövőt nem látom csak tétován.

Szólnék valakihez – hang nem jön ki torkomon,
mozdulatlan állok, míg látom elment, itt hagyott.

A telefon felőle nem csörög,
már csak a történelem örök.

A múltba keresem a vigaszt,
a gyertyáról sírva kaparom a viaszt.

A vállamon nem csappan a karja,
szótlan a világ s nincs már hangja.

Ő volt ki mindenben velem volt,
szalad az emlék oly rettent mód.

Ő Marad itt velem,
aggódni förtelem,
tudja barátja, itt van
szótlan, de minden megvan.

Bocsáss meg, ha megbántottalak,
szeress, én is szeretlek minduntalan.

Babar Zoltán

“Kozmikus út. – Ő marad…” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Zoltán!
    A gondolataid közel állnak hozzám, ezért is nagyon tetszik mindkét versed. Verseid tartalmasak, nálam is ez a fő szempont.
    Kívánom, hogy az "Angyal" mindig Veled legyen, és szomorú hangulatodban is tudd, hogy ott is van és segít. Gratulálok.
    Üdvözlettel: Farkas Viola

  2. kedves Keni és Timóca!
    köszönöm a véleményt próbálom hasznosítani, Én a kapott kritikából nem mindennel értek- egyet, de ez nem azt jelenti, hogy nincs igazatok! Köszönöm, és örülök, ha írtok, ilyenkor törekszem a jobbra és jobbra! Köszönöm: Zoli

  3. Kedves Zoltán!

    Első versed: Részemről ez egy fikciónak tartott írás,
    A szabadság túlzott igénybevétele, – – szabadossághoz vezethet…
    A kitűnni, vagy kiválni vágyás, gyakran feltűnni vágyáshoz vezet…
    Második versed – valamivel jobb, de kép és szózavaros, nincs minden a helyén, vagy felesleges jelzők és pótszavak dagasztják.Ha sikerülne kicsit összébb rendezni, frappánsabb és főleg emberközelibbé válna, mert a kevesebb sokszor több.
    Gondolataimat fontosnak, igaznak és jószándékból fakadónak találva szántam , segítségül Neked, akit természetesen tisztelek. Ez a Te versed és vállalod.
    Én pedig köszöntelek! keni

Szólj hozzá!