Játékos (I.) – Játékos (II.) – Esőben.


Játékos (I)

Volt egyszer egy asszony, aki már elég koros,
De még mindig dőre és faros.
Tolongás is volt érte elég szoros,
Így nem tudta senki mikor soros.
Aztán jött egy disznótor, toros – boros,
Ahol, egy úr, aki koros – poros,
Mondott egy – két bókot,
Adott egy pár csókot,
És már vihette is a cókmókot.

Játékos (II)

Volt egyszer egy csacska macska,
Kinek levágta félig a lábát a szecska,
Ezért lett a lába olyan kacska.
Ettől még tudott súgni â013 búgni,
Ha kellett karmolni és rúgni.

Esőben

Esik az eső,
Megfázik a szénaszag,
Ha nem menekül szélvédett odúba
Ott találkozhat velem.
Megvárjuk, amíg eláll az eső.
Aztán föllélegezhetünk.
Belélegezzük egymást.

Cserép Imre

“Játékos (I.) – Játékos (II.) – Esőben.” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Timoca!
    Köszönöm az elismerő szavaidat és azt, hogy hiányoltál. Itt vagyok újra! A neved: Timoca aranyos, kedves.
    Szeretettel üdvözöl: egazus

  2. Köszönöm a házzászólásokat és véleményeket. Egyáltalán nem haragszom azért, ha vakainek nem tetszik a versem, vagy nem úgy értelmezi a verset, ahogy én leírtam. Sőt, köszönöm az őszínte kritikát, hozzászólást. A Játékos (II) versemben zavaró az a szám. Tehát újból leírom:
    Játékos(II)

    Volt egyszer egy csacska macska,
    Kinek levágta félig a lábát a szecska,
    Ezért lett a lába olyan kacska.
    Ettől még tudott súgni-búgni,
    Ha kellett karmolni és rúgni.

    Üdvözlettel: Pegazus

  3. Kedves Imre!
    1/ – A "faros" versed takaros, kedves és humoros -tömören. Szerintem formailag is pontos-rímes, szinte már tökéletes…
    2/ – Jó kis mondóka, de szabályos.
    3/ – Metamorfózis képi és szabad formában.
    Gratulálok !
    keni

Szólj hozzá!