Hófehér liliom. – Őszi rendezgetés. – A rágógumi.


HÓFEHÉR LILIOM

Hófehér liliom kertem közepében
Kecsesen magaslik, tündököl a fényben
Jól esik ránézni, benne gyönyörködni
Buja illatától mélán révedezni.

De jaj, sötétedik, szennyes ár közeleg
Bűzös lavinája szerteszét tekereg
Elzárja a Napot, a tiszta kék eget
Gyilkos hírnökével, tűzvésszel fenyeget

Fehér Liliomszál, kérlek, hogy ne add fel
A végsőkig tarts ki tiszta szépségeddel
Szeretet és Jóság sose fog kihalni
Bizonyosságunk van, ÖRÖKKÉ fog élni.

ŐSZI RENDEZGETÉS

Kedvelem a zöld sáskákat,
ők meg az én virágomat,
egy nap ketten is bejöttek,
a falra letelepedtek.

Megpróbáltam hessegetni,
az ajtón kiterelgetni,
nem láttam, hogy kirepültek,
csak egyszerűen eltűntek.

Most, hogy itt az őszi hónap
rendezem kis verandámat,
nyílik itt benn sok virág,
napfényes e kis világ.

Virágjaim öntözgetem,
előbukik két zöld tetem,
rózsaszínű virágágyuk
látta végső sóhajtásuk.

Itt ért véget kis életük,
virág lett a temetőjük,
könnybe szökött szemem értük,
legyen békés pihenésük.

A RÁGÓGUMI

Ez a láthatóan ártalmatlan dolog,
ki gondolná azt, hogy főszerepként mozog,
megkeserítője lehet az életnek,
na és persze nekem, a szegény vétlennek

Kissé kotorászok a múlt bugyraiban,
amikor elmentem egy piros szoknyában,
dolgaim közben egy szép parkba kerültem,
padon pihenvén, rágógumiba ültem.

Mások szólítottak, mi van a szoknyámon,
úgy meglepődtem, hogy nem álltam lábamon,
aztán uzsgyi neki, gyors futással haza,
zavaros arcomon vörös szégyen pírja.

Egy éve, hogy nálam, munkások dolgoztak,
kertemben és házon mindent javítottak,
amerre járkáltak, névjegyük ott maradt,
fűben, virágok közt, és hát a fák alatt.

Mondanom sem kell, hogy mi maradt a kertben,
szinte megpukkadok állandó mérgemben,
akárhova lépek, talpamon a ragacs,
idővel sem múlik, mert ez igen makacs.

Nincs oly cipőm talpa, melyen nincsen ragacs,
foglalatosságom egy hígítós pamacs,
nincs különbség rajta, cipőn, vagy papucson,
ahova csak lépek, ott hagyom a nyomom.

Lakás kövezetén még csak eltipegek,
de a szőnyeg bolyhán végképp megrekedek,
ekkor gondolatom nem lélekemelő,
hangzatos szózatom sem előrevivő.

A kitalálónak mit tudnék kívánni?
A gumikat szeretném talpa alatt látni!

Farkas Viola

“Hófehér liliom. – Őszi rendezgetés. – A rágógumi.” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Peth!
    Nagyon örülök, hogy újra olvashatom szavaidat. Válaszom: jól látsz mindent, ez is, az is vagyok végletesen. Bár, az utóbbi időben mintha kis javulást vennék észre magamon, a megoldhatatlan problémák már nem tragikusan fájnak, lehet, hogy a Magazinunknak köszönhetem?
    Köszönöm azt a nevető fejet a végén és szeretettel üdvözöllek: Viola

  2. Kedves Zoli!
    Én egy "feltupírozott remény" vagyok, mióta Veletek vagyok.
    Szeretném, ha sokáig örülhetnénk egymásnak. Egyébként köszönöm a soraidat, jól esik hasonló lelkületű emberek közt lenni.
    Szeretettel üdvözöllek: Viola

  3. Kedves Viola!

    Jó volt olvasni verseidet, Én csak érzelmekkel-teli embert képzelek az írások felé, aki csak csupa, csupa szív!
    Sajnálom, hogy nem lehettem ott nálad, nagyon sajnálom, és csak jókat és szépeket hallottam, amire mondjuk Én számítottam!
    Remélem lesz alkalmunk megismerni egymást!
    Irigykedem, azokra akik jelen voltak!
    Várom a sok szép versedet és olvasom és csemegézem őket engedelmeddel!

    szeretettel:
    ZOLI

  4. Kedves Juditom!
    Köszönöm szavaidat, de azért ne essünk túlzásba. Igaz, szeretnék olyan lenni, de az még messze van! Engem a LELKI hasonlóság fogott meg leginkább és itt nem a tanultsági szintet értem, mert ezen a területen a legutolsó vagyok Köztetek.
    Szeretettel gondolok Rád és Mindnyájatokra: Viola

  5. Kedves Keni!
    Jól esnek szavaid, olyanok, mintha itt, személyesen mondanád.
    Mára kinyílt egy fehér liliom bimbó, gyönyörű piros bibéivel, itt csodálom reggel óta. Köszönöm.
    Szeretettel: Viola

  6. Kedves Viola !
    A harmadik versed egy frappáns és szelíd dühtől vezérelt levélkritika…
    Az első és második verssd pedig – olyan, mint Te vagy.
    Gondoskodó, szelíd és mélyen érző lélek.
    Mindhárom versedért én megdícsérlek !
    Szeretettel – keni

Szólj hozzá!