Szívemben érik… – Változatok. – Részeg.


Szívemben érik…

Hangod s mosolyod kedves nekem,
még nem tudom, hogy egészen,
vagy csak félig,
de szívemben már tudom, érik
a szerelem.

Változatok

Utcalámpák rozsdás foncsorán
Megtörik, elvész a fény.

Utcalánykák szűzi-vérfoltos múltján
Megtörik, elvész az erény.

Komádi. 1976

Részeg

fekszik saját mocskában
és sírva röhög.

Kocsmába, ha betéved,
hullafáradt a részeg.
Ezért korán lefekszik,
Inkább iszik, mint eszik,
S aztán ki is fekszik.

Neki mindegy mit iszik,
csak legyen mindig pia.
Aztán jön az apátia.
Nem számít ha kiviszik
a temetőbe s a sírba.

Bodaszőlő. 1973

Cserép Imre

“Szívemben érik… – Változatok. – Részeg.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Imre!
    Első két versed teljessége és pofátlan rövidsége egészen elvarázsólt és ismét csak felsőfokon tudok beszélni róluk!
    Harmadik versed akár én is írhattam volna annyira profán és nyers, szinte sajnálat és együttérzés nélküli, de mivel sok ilyen embert voltam kénytelen elviselni túlságosan a belsömbe vájt!
    Mégegyszer gratulálok:)!
    Üdvözlettel: VGy Mont'y

  2. Kedves Imre !

    1/ A szerelem, csak szerelemmel kezdődhet, de nem árt, ha be is érik…

    2/ Gyönyörű hasonlatok, és találó = párhuzamok…

    3/ Én is megfigyeltem már régen, hogy az igazi alkoholisták evés helyett is inább csak isznak. Remegő kézzel nyúlnak minden után, ami híg és ami csak árt.
    Ezért is ismerik meg – hamar, az árkok mocsarát…

    Verseid, rövidek, tömörek,tallók, jók. / A számuk az utóbbiaknak egyre nő. Sajna.

    Üdvözlettel !
    keni

Szólj hozzá!