Az első ibolya.


Az első ibolya

Házam körül a járda ki van kövezve,
S közüle a gyom nincs még kiszedve,
Mindenféle zöld növény költözött oda,
Kis és nagy repedés közt van az otthona.

Egyre pusztul, bereped, sok a sérülés,
De a természeti rend, takarja a rést,
Befedi a romhalmazt, ne oda valót,
Üde színű pázsitból terít takarót.

Kint jártamban lenéztem és véletlenül,
Egy kis ibolyát láttam esetlenül,
Szelíd feje lehajtva, kérőn esdekelt,
Mikor arra járkálok, ne tapossam el.

Hogy tenném ezt éppen most, a kis virággal,
Mikor tavaszt hozott, fénylő napsugárral.

Farkas Viola

“Az első ibolya.” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Viola! Szeretettel gratulálok ehhez a szép vershez, olyan kedves mint maga az ibolya! Rózsa(f)

  2. Kedves Maja!
    Köszönöm, hogy együtt vagy velem a virágaim között.
    Szeretettel: Viola

  3. Kedves Viola!!!

    Imádom az ilyen tavasz váró, tavasz köszöntő verseket!!!!
    Az ibolya pedig édesanyám kertjét tárja elém, ahova anno-gyerekkoromba-ültettem ebből a kékes-lila virágból. Mindig szerettem az illatát. Itt a városban ritkán látni ilyen szépséges kis virágot:)
    Nagyon tetszik a versikéd!
    Üdv : Maja:)

  4. Kedve Timóca, Zauzsanna és András!
    Köszönöm a hozzászólásotokat.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola

  5. Kedves Viola!

    Aranyosnak mondanám ezt a verset remélem nem baj.
    Tetszett és tetszik az is hogy némi pozitív kisugárzás érződik azért benne a végén.
    Legyen is így!
    Minden jót kívánok:

    András

  6. Bizony, kedves Viola, ez így van, a virágnak azt sem …."lehet megtiltani", hogy "nyíljon, ha hő a szép kikelet", de azt sem, hogy egy kicsi résben az ibolyamag fészket találva magának meggyökerezzen. Az élet élni akar… és a kis ibolya is!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):):)

  7. Kedves Milike, Klári, Terézke és Keni!
    Köszönöm, hogy erre jártok és a kertem kapcsán találkozhatom Veletek. Kedves szavaitokat meg pláne köszönöm.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola

  8. [i]Drága Kedves Jó [b]Viola[/b] ![/i]

    Versed olvasása közben arra gondoltam, Te [b]Viola[/b] helyett – akár lehetnél [b]Ibolya[/b] is nemdebár? Már már épp így szólítottalak…[b]Ibolya, Ibolya, Ibolya..[/b]
    Tudod a mi kinti kertünk ilyen tavszban teli, steli van kék és náhány helyen elszórt fehér ibolyával is.
    A szomszédaink oda járnak, mert modják, hogy még ily csodát nem láttak.
    Megint egy nagyon kedves verset olvashattunk tőled és szépek a finom képek…

    Ezekben a természeti környezeti leíró képekben, Te itt az egyik legjob és legfinomabb vagy, mert igazi szinbiózisban élsz azzal, ami körülvesz és mindent, az apró részleteket is észreveszed.

    [i][u]Szerettel gratulállak mindehhez, és szívemre ölellek ![/u][/i]

    – keni –

  9. Kedves Viola!
    Úgy írod le a házad körül lévő kikövezett utat amiből a gyom még nincs kiszedve,mintha az én otthonomban,az én járdámon jártál volna,mert bizony ott is nyomakszik a gyom és a sok ibolya versenyez velük,én az ibolyáimnak drukkolok és látom,hogy te is azt teszed sok szeretettel.
    Mindig az ibolyáim győznek,és mindig többern lesznek,sokasodnak.
    Sok szeretettel a jó ügy mellett csak tartsunk ki!
    K.Terézke

Szólj hozzá!