Apám emlékére.


Apám emlékére

Az országút ma este messze csillog,
Arany szénát kaszált a Nap ma rajta.
Az országúton szekerek haladnak,
Hátukon eke, kasza, kapa,
S a távolban fel-felsejlik egy-egy tanya.

Az országúton arany széna csillog,
És arany könnye hull az őszi lombnak,
Odébb az úton, a temetőben fekszik
Örök haptákban az én apám
S kezében kapát szorongat.

Az erdőn túl a temetőben csend van,
S a csend mögött az én édesapám teste.
Haptákban alszik, és kapát szorongat,
Az én szemem meg könnypatakban úszik
– Vigyázz reá ó végtelen este!

Cserép Imre

“Apám emlékére.” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Kedves Mária!
    Hogy megtiszteltél azzal, hogy elolvastad a versem és hozzá is szóltál, azt nagyon megköszönöm.
    Remélem édesapám valóban büszke a fiára!
    Szeretettel: – Pegazus

  2. Kedves Zsuzsa!
    Először is köszönöm, hogy elolvastad a versem és hozzászóltál. Másodszor kívánom neked és minden hozzászólómnka, hogy együtt érjük meg a 100 évet, hiszen akkor mindegyikőnk még élni fog! És azt teszem még hozzá, hogy rólad pedig majd 120 ées korodban íródjon "hasonló" megemlékezés.
    Szeretettel: – Pegazus

  3. Kedves Kati!
    Nálam még mindig "élőben" jelenik meg édesapám képe, hiszen, abban a szőllőskertben, ugyanabban a pajtában járok, dolgozok, alszom, ahol édesapámmal sokszor voltunk együtt, amikor tehetem (hiszen ez Hajdúböszörményben van és én Komádiban élek), de elég sokszor elmegyek és nem csak a még élő 84 éves édesanyám miatt, hanem azért is, hogy amit édesapám örökül hagyott rám és az öcsémre, az rendben legyen, mint mikor élt.
    Köszönöm, hogy elolvastad a versemet és hozzászóltál.
    Szeretettel: – Pegazus

  4. Kedves Pegazus!
    Nagyon szép és megható is egyben, édesapádra emlékező versed.
    Előttem már sokan elmondták véleményüket. Én nem ismétlem meg.
    Remélem, egyszer majd rólam is így emlékeznek meg, hiszen tavasztól őszig én is sokszor szorongatom kezemben a kapát.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  5. Ez a vers csodálatos. Úgy jelenik meg édesapád a versben, ahogyan emlékszel rá, amilyen tulajdonságok jellemezték őt az életben. Az őszi képek adják a vers hangulatát és fejezik ki a te érzéseid.

    Nagyon tetszett!

  6. Kedves Timóca!
    Köszönöm, hogy elolvastad a versemet és hozzászóltál. Biztos a te verseid is nagyon szépek, amit édesapádról írtál.
    Szeretettel : – Pegazus

  7. Kedves Maja!
    Egyszerűen "öntsd ki a szívedet-lelkedet" és írd le az édesapád iránti szereteted, halála utáni fájdalmadat! Az emlékeid segíteni fognak!
    Azt pedig, amit az Ui-ban írtam nagyon is komolyan gondoltam.
    Szeretettel: – Imre (Pegazus)

  8. Kedves Imre!!!

    Ha tényleg így gondolod, ahogy az Ui-ban írtad, akkor nagyon boldoggá tettél…:D
    Apámat még lassan 20 éve történt halála után is siratom…csak nem tudom, hogyan kéne neki állnom egy ilyen versnek…
    Maja:|

  9. Ui: – Kedves kismehi! Kedves Maja! Csak annyit szeretnék még elmondani, hogy te már most is szépen írsz és tudsz írni.
    szeretettel üdvözöl: – Imre (pegazus)

  10. Kedves Maja!
    Természetesen nekem is vannak vidám emlékeim is, és utaztam rakott szénás szekeren, bár azt a szekeret ló húzta. Ilyen az élet látod! Az én versem által előjöttek néked a szép, boldog emlékek a gyermekkorodból, aminek örülök, mert az élet nem áll meg.
    Köszönöm, hogy elolvastad a versemet és még hozzá is szóltál.
    Szeretettel üdvözöl: – Imre (Pegazus)

  11. Kedves Imre!!!

    Ezzel a gyásztó, szomorúságtól teli verssel gyermekkoromat juttatod eszembe. Na nem a fájdalom miatt-bár azt is átéltem fiatalon-hanem a szekerek által..mert én utaztam magasan, halomba rakott szénás szekér tetején, amit tehenek húztak:) Nagyon féltem, de boldog is voltam akkor és ott.. vidéken-Rátóton!!
    Szép emlék az Édesapádnak!!!

    Ui: Lehet egyszer én is tudok majd írni az enyémhez???:(
    Maja

  12. Kedves Eszter! Kedves Peth! Kedves Kriszti! Kedves Viola! Kedves János! Kedves Keni! Köszönöm mindenkinek a kedves hozzászólását és azt, hogy elolvasta a versemet. Édesapámról csak annyit, hogy nem csak földműves, hanem kőműves, géplakatos és könnyűgépkezelő is volt. Nagyon sok mindenhez értett, nagyon szeretett olvasni, kertészkedni. Idős fejjel is tanult. Megjárta II. világháborút is és 2 év 147 napig fogságban is volt Szibériában. Sok mindent tanulhattam tőle. Sajnos 2003-ban 81 éves korában meghalt. Emlékét halála után így örökítettem meg.
    Üdvözlettel: – Pegazus

  13. [i]Kedves [b]Imre[/b] ![/i]

    Én aszt hiszem ennél szeb megemlékező verset, melyből az örök hálád is kiszól, és a vége őszinte könnyekbe boruló fájdalom – írni nem lehet-
    A táj, amelyet képeidben leírsz, egy gyönyörű kerete e versednek, és lehetvékonyan könnű, – és finom…
    Valódi mály -lírai vers…
    Gratulálok és még sok sikert, – de ne ilyen alapolraépülőt !

    [i][b]Szeretettel ![/b][/i] :|:(:|
    – keni –

  14. Kedves Imre!
    Nagyon szép a kép, amit elénk társz, teljesen előttem van. Sajnos a temető, a szomorúság ugyanúgy megjelenik az ember lelki szemei előtt. Persze azért írtad, mert szeretted volna elmondani.
    Köszönet érte!
    Sok szeretettel Eszter

Szólj hozzá!