Születésnapomra
Elszaladt éveim számolom,
mennyi van még hátra – nem tudom.
Valaki tán lesz majd prókátorom,
Istenek jártam e a jó úton?
Felszabdalt életem mérlegre teszem,
s darabonként, ezernyi lépésből
talán még újra tervezem.
A szél fényszárnyú suhogással
zsinórra fűzi a múló időt, rendületlenül
életnyi gyöngysor, mi nyakamat szorítva pereg
s én magamban csak remélhetek,
maradt még néhány virágöltő,
s a szivárványra felnézhetek.
Még teszem a dolgom, nem tűnök a ködbe
mint szél pörgette szirmok – a semmibe.
Harcolok Félek
Az öregedő idő,
csatázó, mindent összezúzó,
csikorgó fogai marnak,
de érzékeim neki veselkedve,
még ablakot nyitnak a napnak.
S a lét sötét sikátorában
lüktető fények villannak.
Összetörve Újjászületve
a csodáért, minek élet a neve,
tengernyi sors osztva-szorozva, csatázik benne.
A lélek ereje küzd – útja márvány kemény,
csak néhány karcolást hagyott rajta,
a sok-sok megtaposott év.
S ha elmúlnak a csodák és elmúlni valók,
megnyugodva, végleg ki köt majd élethajóm.
De addig is, míg nem kulcsolom kezem
Idő – ne kegyetlenkedj velem
mert ezen a hajón, a kormányt én kezelem!
2009.03.10.
Cobblah Ilona
Dzsenyámi
Kedves Ilona! Igazi születésnapi vers ez; a tartalma meglepő hitelességgel adja vissza az idő és élet viszonyát, az életörömök és feladatok súlyát. A félelem és boldogság keverékében a sötétséget és a fényt cirkulálót, ami a lélekben mint kis hajszálvékony fátyolterítő fedi le a tudatot. A nehéz évek küzdelmeiben a pillanatnyi öröm felvillanásai az életért való fohászt formálja meg, azt a csodát, aminek mi mind részesei vagyunk. Élünk. Isten éltessen még sokáig téged Ilona!
ÜDVÖZÖLLEK KEDVES KENI… EGYETÉRTEK VELED A VERSEK FORMÁTUMÁT ILLETŐEN… KI ÍGY ,KI ÚGY ÍR, KINEK EZ KINEK A MÁSIK FORMA- SZERKEZET TETSZIK. HA EZ HIÁNYZIK… NINCS HATÁS … MINDENKI MÁSKÉNT CSINÁLJA…:)ÉS EBBEN EZ A SZÉP ,..MERT EZ A VERS VARÁZSA. A SOKOLDALUSÁG , SZÍNESSÉG MINDENBEN ..
STÍLUSBAN ,FORMÁBAN, TARTALOMBAN…
KÖSZÖNÖM HOGY OLVASTÁL..
TISZTELETTEL
ILONA
Szia kedves TIMÓCA… ugye tegezhetlek.. rád kattintva … talán lányom is lehetnél…
köszönöm méltató szavaidat..a verset hetekig írtam, mert közbe beteg lettem.. megértem nem mindenkinek tetszik ez a vers forma, azok nekem sem , ahol nem találok összefüggést a sorok között a mondanivalót illetően …nincs benne sehol összecsengés, ritmus … az a belső vonal amiről Keni beszélt.mert ezek hiánya elveszi a vers lényegét , megöli a hangulatát azt ami megfogja az olvasót..
köszönet a rám szánt időt
szeretettel
Ilona
. kötött vagy kötetlenKedves PETH.. köszönöm szavaidat …igazat is adok… a szabad vers formát illetően, de nem teljesen.. előre soha nem tudom milyen formája -szerkezete lesz a versnek, általába az agyamban megfogalmazódott első pár sor dönti el hogyan folytatódik.. kötött vagy kötetlen a forma..
Úgy vagyok ezzel mint a tyúk- tojás story.. nem tudom mi volt előbb a szabályok, vagy a vers forma. szeretek mesélni …:):) színesen, azt hiszem ez a legjellemzőbb a verseimre…túlzásba is esem néha…
Nem írogatok csak cc2 éve… én is rag rímekkel írtam többnyire…és még írok most is…
de azt hiszem , KENI barátunk fogta meg a lényeget , mert mindig arra törekszem , hogy tartalmilag, ritmikailak, harmonizáljon, együtt zenéljen az egész kompozíció…no persze ez azért nem mindig sikerül…:)de remélem amit itt írtam ezt érezni fogod a többi versemen is …szeretek hangulatot érzelmet .stb festeni ami megfogja az olvasót … nem véletlenül írtam a festést .. a játék a szavakkal olyan nekünk ,mint fetőnek az ecset ,ami keveri a a színeket..amíg elkészül a teljes alkotás…
húúúú de hosszú lére eresztettem.. bocs , oszd ketté :)miután az első versikémre nem tudtam reagálni.
Köszönöm hogy időt szántál olvasásomra
üdv
IlonA
Kedves hozzászólók…először is bocsánatot kérnék , hogy az első versem értékelésére nem reagáltam itt , csak az üzenő falra írtam ki pár sort… a gépem rossz lett és a lányom laptopját bitorolhattam …de azt rövid ideig…Arról nem is beszélve ,hogy kicsit még elveszek az oldalon…még nem tudom, hogyan találok rá az előző versre… de sebaj igyekszem nem elveszni ezután 🙂
[i]Kedves [b]Ilona [/b]![/i]
Ugye mindannyiunk életében, vannak bizonyos állomás és fordulópontok, amikor eddigi életünkkel számot vetünk, és a jövőnket nézve – tovább tervezünk.
Születésnapod alakalmából tényleg egy szép verssel – lepted meg önmagad.
Had ejtsek szót most, – a formák örökös vitáról.
Először is egy vers vagy jó, – föggetlenül attól ki írta és, hogy az szabad e vagy kötött.
A versnek van egy belső élete is: a ritmus, az ütem, a harmónia, a dallam, és a külső, vagy belső – futam.
Én a verseket nem sorokra szedve, és értelmezve olvasom, hanem megkeresem benne azt a valamilyen fent felsorolt szálat, ami végig vezet….
Ezért fogott meg engem is, és tetszett a Te versed.
Én mindenféle formában írok, és tudom a hehézségeiket, de vagy egy formához kötünk gondolatokat, vagy a gondolatokat rakhuk egy cipőkanállal – szoros keretbe. Kinek melyik fog tetszeni, azt úgyis a vers egysége fogja eldönteni.
Erről most csak ennyit…
[i]Nagyon tetszett e versed – amihez Gratulálok [/i] !…
[i]Szeretettel ![/i]
– keni –