A kereszt. – Lila pillanatok.

A kereszt

Tomboló sötét ég
a Golgota felett,
robaja szaggatja,
a fájdalmas csendet.

Istennek haragját
megtapasztaljátok,
csattogó dühével,
szórja ránk az átkot.

Kárhozat?

Ember! a fiáért
nem tetted le szíved,
a gonoszság útján,
halállá vált hited.

Esélyt adott nektek
reményt-szeretetet,
boldogság fényével,
vezérelt titeket.

Csillag ragyogott
amikor született,
értünk-emberekért,
öltött földi testet.

Érte szól a harang,
most vér mossa arcát,
roskadó vállakkal
cipeli, bűneink
súlyos keresztfáját.

2008. 04. 03.

Lila pillanatok

Tavaszt dúdoló-lágy esti szellő,
hajnali fényben-lila fátyolfelhő.

Lassan rügyező – orgona ágak,
illatos csokorban-álmodó vágyak.

Lilaakácok-virágfürt zuhatag,
szirmok fodrában-bódult méhcsapat.

Kecsesen üldögélő – Lila ruhás nő,
sejtelmes mosolya-szerelmet idéző.

Felette-suhanó encián ég,
öleli bűvös-levendula lég.

Mögötte – szivárványba öltözött,
éledést csodáló – Színyei rét.

2009. 03. 30

Cobblah Ilona

Dzsenyami

“A kereszt. – Lila pillanatok.” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves János… miért haragudnék… 🙂 hiszen egyetértek veled… ez a vers közhelyesen mondja el azt amit tudunk a bibliából… egy pillanatot ragad meg, Isten életéből… de ennek a pillanatnak azért üzenete van, ami talán itt is át jön, nem akartam ezzel többet mondani… csak azt, hogy értünk emberekért történt minden, ami történt…ennyi.

    Több versemben is van utalás a későbbiekben Istenre… de ott már a történet mondanivalója teljesen más …remélem még találkozunk az oldalon.. várom építő kritikádat.

    A másik vers pedig , egy villanásnyi ihletből pár sorocska… Én azt hiszem azt ki is fejezi e szösszenet. itt a lilán és a pillanaton van a hangsúly, ha hosszabbra írom úgy éreztem máris elvesztette azt amire a cím egyértelmüen utal ,egy villanás a tavasz színeiből…és még a kép is belefért…:) mert szerintem az sem más, a maga szépségével….
    Köszönöm véleményed
    Tisztelettel
    Ilona

  2. Kedves Kriszti …én is imádom ezt a képet … és mint fentebb írtam… a színeket is … impresszionista rajongó vagyok… szinte minden versemben a színekkel dolgozom… lehet festenem kéne inkábbbbbbbbbb:D
    Köszönöm szavaidat. és örülök, hogy kellemes lila pillanatokat okoztam:)
    Ilona

  3. Nos kedves Keni … A kerszt címü versem még… nagyon kezdeti időszakom:) próbálkozása… de miután aktuális ezen időszakban … úgy éreztem megosztom az olvasókkal… természetesen a húsvét igazi misztériumának teljessége nélkül,
    hiszen versemben ez a végső állomásra utal csak, de ez legfájóbb része Jézus életének… és itt nem a fizikai fájdalomra gondolok…

    Feltétlenül keresem új írásodat majd… érdeklődéssel várom.
    Szeretettel Ilona

  4. Kedves Katalin… nem volt más célom ezzel a pár soros versikével…/utólag konstatáltam ez a legrövidebb amit idáig írtam…:) / mint megfogni az ébredő tavasznak ezt a lila pillanatát…és miután ebbe a színvilágba belefért az említett kép, finoman összepróbáltam hangolni őket..
    Az encián, a kéknek egy árnyalata.

    Köszönöm hogy olvastál
    Ilona

  5. Köszönöm hogy olvastál kedves Timóca… szín imádó vagyok, amit majd több versemnél is észre lehet venni :)… és a lila az egyik kedvencem nekem is..

    a Versike története..kávézás barátnémnál, és a velem szemben lévő falon a Szinyei kép poszter…hazafelé menet az út szélén rügyező orgonák… és már pattant is a vers cím … lila pillanatok .. e picinyke ihletből 🙂

    Üdv
    ilona

  6. [b]Kedves Ilona ![/b]

    Első versedet olvasni – ezen a Nagy-héten, maga volt számomra az ünnep előpillanata. Emlékezés Jázusra, akit 'pár nap múlva' kereszre feszítenek, és aki harmad napra pedig halottaiból feltámad az – írások szerint.
    Ez már a Húsvét igazi misztériuma. Pénteken jelenik meg írásom ezzel a címmel prózában – könyvrészletként…

    A második versed is egy – gyönyörű csoda….
    Mind alakilag, mind tartalmában mindkettő elkápráztatott, és ezekért
    – [i]felülm….lant – adok[/i]

    [b]Szeretettel ![/b]
    – keni –

  7. Különösen jó volt olvasni egy időszerű verset a keresztről.
    A lila pillanatok, mint gyönyörű színek elkápráztattak, hiszen például nem tudom milyen az encián ég, mégis valahogy mintha láttam volna.

    Gratulálok!

Szólj hozzá!