Verbéna.

VERBÉNA

Verbéna, szép virág.
Régen múlt ifjúság.
Kis kertünk illata.
Hűs esték mosolya.
Kertünkben rózsaág.
Rám szórja illatát.
Alkonyi esteken
Virágos kertemben
Nagymamám szelíden
Megpihen.
Kezében imakönny,
Lapozza.
Körötte verbéna,
Illata bódítja.
Tovatűnt, szép emlék
Eszembe villan még.
Verbéna illatozz! Lelkemre
Álmot hozz!

BP. 2004.
Átírat: 2009. április 27.

Györke Seres Klára

“Verbéna.” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Klári!
    Szép a versed. Sajnos, nem tudom, melyik az a verbéna, persze, ez legyen a legnagyobb problémám. A versed akkor is szép.
    Szeretettel: Viola

  2. Kedves Klári!!!

    Nagyon szép gondolatok, képek, dallam amivel bemutatod nekünk egy picit a nagymamádat!!
    Jó, hogy ilyen szép emlékeid vannak róla…
    Én csak a sok fájdalmára emlékszem, 7 évig feküdt bénán szegény a halála előtt…itattam őt, ha kérte tőlem a vizet, de mozogni nem tudott.. voltam 14 éves…

    szeretettel: Maja

  3. Kedves Klára!
    Nagyon kedves képet festettél az imakönyvvel ,verbénák közt pihengető Nagymamádról.Remélem,hogy a csillagokból visszatekintő "Nagyszülőd"is örül neki.A szép emlékeid biztosan
    onnét táplálkoznak,hogy sok szeretetet adott nektek életében.
    Nagy örömmel olvastam.Sok-sok szeretettel üzenem Neked:Teri

  4. Kedves Klára!
    Nagyon sokan írtak már a virágokról és a különböző fákról verseket, és nagyon sok virághoz társulhatnak különböző szép élményeink is. Pld. az, hogy a virágok között ülve elmélázunk, pihenünk, vagy valamelyik családtagunk, mint ahogy nagymamád pihent a Verbénák között, kezében az imakönyvvel.
    A vers olvasása közben megjelenik szemünk előtt a nagymama, ahogy ül a virágok között. Szépek ezek a visszaemlékezések.
    Nekem nagyon tetszik!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):):)

Szólj hozzá!