Hogy – Lét.


Hogy – Lét

Próbálkozom
Újra és újra:
Ha ár jön
Úszok ellene,
Ha gát épül
Elbánok vele,
Ha hegy
Állja utam
Meghódítom
A csúcsot,
Ha völgybe,
Érek, kerülöm
A szakadékot.
Reménykedem,
Ha víz sodor
Tán egyszer
Partot érek,
Hogy nem
Ok nélkül
Való, amiért
Még élek.
Próbálkozom
Újra és újra:
De sikertelen,
A csatát végül
Nem én nyerem,
Számomra nincs
Már kegyelem.
Se munkám,
Se kenyerem.

2009. ápr.27

Kondra Katalin

“Hogy – Lét.” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Kati!
    Ahogy olvastam a versedet, egyre azt gondoltam: ez,igen! Ő aztán tud akarni,tud harcolni és remélni.
    A vége meglepett,mert aki ilyen módon áll az őt veszélyeztető történésekhez annak az én szívem szerint győznie kell.
    Nem igy történt, ettől aztán tényleg igazi "életszagu"vers lett.
    Igen az élet már csak ilyen.Sajnos,de azért ne hagyjuk magunkat,
    hátha sikerül!
    Szeretettel köszönt:Teri

  2. Kedves Balázs!
    Jól esett, hogy hiányoltad verseimet, kevesebb időm van írni.
    Kedves Zsuzsa és Timóca!
    Ez a vers nem rólam szól, bár velem is megtörténhet.
    Ez általánosságban a mai hogylét, ha valaki érdeklődne felőle.
    Sajnos a környezetemben már rengeteg ilyen ember van, akinek se munkája, aztán se kenyere.

  3. Kedves Kati!
    Ha elvesztetted volna a munkádat, akkor ezt sajnálattal veszem tudomásul, ami részedre az igazi nagy veszteség!
    Annyi mindent legyőztél már, ahogy versed végéig olvashattam, hogy remélem, most is győzni fogsz, újra lesz munkád és persze kenyered is! Tudom, nem vígasztal az a tudat, hogy én is voltam munkanélküli és még nagyon sokan mások, de nem szabad feladni!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):):)

Szólj hozzá!