Duna-parton.

Összes megtekintés: 1,123 

Duna – parton

Szeretnék Duna – parton ülni
Szép verseket írni
Nézni a folyó sodrását
Hallani szíved dobbanását.

Puhán lágyan hozzád bújni
Szemeidben csodát látni
Arcom’ temetni kezeid közé
Lelkem engedni a felhők fölé.

Selymes fűben meglapulni
Fejemet öledbe hajtani
Bámulni a folyó hullámát
Kinyitni a boldogság kapuját.

Gyönyörű dallamot hallani vélni
Fénylő égboltra sirályt rajzolni
Vágyat ébreszteni csillogó szemedbe
És várni válaszodra reménykedve!

Majus

2009.04.28.

Libricz Maja

“Duna-parton.” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Teri!

    Én már lehet nem is várom annyira, mert tudom, akkor csalódni is fogok… Pedig már te is megírtad az egyik gyönyörű versedben:
    "Csak magadért élni nem elég,
    másokért, ha lehet , sokat tégy!
    Meglátod, hogy nem is nagy dolog,
    körülötted, minden mosolyog.
    Mert, aki másokért önzetlenül ad,
    Feléje sok öröm és szeretet árad."

    Sokszor úgy érzem, csak a pofonokat kapom vissza! 🙁
    Nagyon tetszik ez a bizonyos versed: Rövid az élet címmel….
    szertettel: maja

  2. Kedves Timóca!

    Átütő erő??? azt hiszem azt én éreztem… de nem papírra való és nem ide:)
    Köszi, hogy olvastál és írtál.
    Maja

  3. Drága Robi!!!

    Nagyon, nagyon KÖSZÖNÖM!!!
    Elmondani nem tudom, milyen érzések törtek fel belőlem, mikor olvastam írásodat, és egyben a könnyeim is patakként folytak.Ilyen "kicsi" boldogságok szépítik meg, az én nehézkes életemet. KÖSZÖNÖM, hogy figyelemmel kísérsz és mindig szánsz rám pár sort. Nem érzem, hogy mellőznélek… gyere beszélgetni… mindig későn jöttél.. én meg korán kelek… de itt vagyok.. most is!
    Puszillak ott a távolban…
    "már csak" Maja?

  4. Kedves Zsuzsa!!!

    Ha magánügy is, én szeretem megosztani azt a kis boldogságot, ami néha velem történik…
    Két hete ilyen kis boldogságban volt részem, ma magányos vagyok…ez az élet!
    Üdv: Maja

  5. Kedves Keni!!!

    Igen, ahogy írod… nagyon jó álmodozni, álmodni, romantikázni- főleg, ha van valaki, akit bele is fűzhetünk álmainkba, s ezáltal a verseinkbe… Én beleszőttem:)
    Így sikerült.. nekem tetszik…

    Szívesen találkoznék veled valamikor, ha egészséged engedi!!!
    Sajnos nem tudtam írni a könyvedbe… pótolnám!
    Szeretettel: Maja:)

  6. Kedves Maja!
    Nagyon emberi a versed tartalma és elérhetősége nem lehetetlen.
    Szép reményekkel élni,tervezgetni …megszépíti a várakozás idejét amely remélem,hogy nem lesz nagyon messze…hiszen ez az élet értelme,reális óhajok.
    Mielőbb valósággá váljon!Szeretettel kívánom:Teri

  7. kedves hölgyem,,,,,,,,
    ismételten önmagad adtad, a magad szavaival és gondolataival,,,,,,,,,,ami azért is szép, mert őszinte tiszta érzéseket sugall,,,,
    nem lenne jó az, ha másoknak való megfelelési kényszer vezetné tolladat, és ezzel elferdítenéd a magad szemszögéböl látott képeket gondolatokat,,,,,,
    maradj Te "csak" az emlegetett: Drága jó Maja[color=#ff00ff][/color],,,,
    hiszen életszemléleted vitathatatlanul, néha szomorkásan ugyan, de mindig a szép és az életvidám jóság felé irányul,,,
    amin bármi változtatna, nem ragyoghatna úgy, ahogyan ragyogsz belső kisugárzásoddal, és vetíted ezt mindenki felé,,,,,,,,,
    ez nem marad, nem maradhat viszonzatlanul,,,,,
    amennyi szeretet belőled árad, annak ha csak töredéke is, de érjen el,,,,,,
    már attol is nagyon boldog lehetsz,,,,,mert benned olyan hatalmas szív rejtőzik, hogy töredéke is óriási boldogságot okoz,,,,,
    ha mellőzött is , de még mindig barátod:R

  8. Kedves Maja!

    Szép, szép, és igen, "magán"-irodalom, a saját, őszinte érzéseinkről. De hát legtöbbször a saját érzéseinket mondjuk el a verseinkben. Nem de?
    Ezért nekem tetszik a versed, Maja!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna

  9. [color=#ff33ff][b]Drága jó Maja ![/b][/color]

    Nagyon jó elmerülni a vágyak és remények bizonytalan tengerében, gondolni valamire, és valakire várni.
    Álmodozás, vagy álmodás között megírt
    emberi vágy egy szeretett lény után….
    Képeid szépek és nagyon realisztikusak, álomgondolataidhoz….
    Kellemes volt olvasni és átérezni, amiben a lehető bizonytalanság is mindig benne van, – deha él a remény???
    Sokat – ér….Izgalmas várakozást !

    [color=#3300ff]Szerető gondolataimmal voltam versednél ![/color]
    Kenéz István 😉

Szólj hozzá!