SOHA NE FELEDD!
olykor kőkemény ám mindig jó szívem
viszi tovább-tovább: hajtja életem
dolgoknak ellenáll, s néha forrón szeret
rajta nem látszik soha rettenet,
a gond mázsás súllyal nyomhatja vállamat
szívem mégis dobog halad, halad, halad…
néha érthetetlen mert soha meg nem áll
bármi is legyen, tovább kalapál…
sok mindent kibírt! mi minden jön még?
adni folyton ad de kérni sosem kér
mit adhat egy szív? van rá felelet:
Soha ne feledd! – a szív az életed.
Müller Róbert
kedves Betty,,,,,,,nagyon köszönöm,,,,,,,,,,köszönöm , hogy olvasol,,,,,sajnálom , hogy nem találkoztunk élőben,,,,,,,úgy igazán,,,,,,,
kedves Katalin,,,,,,,,,,
mit mondjak?,,,megtisztelsz,,,
kedves Klára
a szereteteden kívül, "csak" kedves szavaid tudnám megköszönni,,,,,,,,ami ugyan nem kézzelfogható, mégis mennyi-mennyi mindent ad,,,,,,,,,,
köszönöm,,,,,,,
Nagyon szép ez a vers. Tetszik, ahogy megfogalmaztad belső tulajdonságaidat.
Robi!!!
Kicsit másként értelmezed, amit írtam, vagy írni akartam.. de talán egyszer megbeszéljük és megértesz!!!
Nem hiszem, hogy hanyagoltalak!
Maja
drága Keni barátom
mennyire örülök annak , hogy ismét köreinkben/körünkben/ vagy újra,,,,,,,,nem is tudhatod mennyire hiányoztál nekem,,,,,,,,,nem hiszed úgysem, de tudnod kell : szavaidat nem lehet hálával kifejezni,,,,,,,,hiszen oly nagyok, és mélyrehatóak , hogy a viszonzás képpen megírt köszönöm nem fejezheti ki , mit is szeretnék mondani,,,,,,,,,,,de Te biztosan tudod /érzed/,,,,,,,,,
KÖSZÖNÖM,,,,,,,,,,,,
kedves Timoca,,,,,,,,,,,,,
mit mondjak? kényszerű mosoly nem mosoly,,csak egy mimika,,,,,,,,,ezt érzem,,,,,,,,,,sajnos,,,,,,,,,,
kedves Teri-ke,,,,,,,
köszönöm a szeretetedet, és az észrevételedet külön,,,,,,,,
kedves tőled,,,,,,,,,ez a hihetetlen de igaz kategória,,,,,mert szívböl adni csak az tud akinek szíve nem fásult ahoz , hogy igazán adjon,,,,,,,és ez nem pénz, gazdag ajándék,,,,,,,egy icipici szó is elég ahoz , hogy sokkal többet adhassunk, mint amit anyagiakkal ki lehetne fejezni,,,,,,Köszönöm , hogy olvastál, és azt is amit adtál,,,,,,a szeretetedet,,,,,,,,,
szeretettel én is
kedves Maja,,,,,
sajnálom ha csak a kőkemény szívemet ismerted "tapasztaltad" meg eddig,,,,,,,,,,,
nem azt adtam,,,,,,de ha ennyit éreztél belőle, akkor bizonyosan olyan is,,,,,,
sajnálom, hogy így érzed,,,,,,,,,,talán tévedsz, talán nem,,,,de úgy érzem ez már nem is olyan fontos ,,,,,
hogy mi van itt benn , azt pedig lényegtelen,,,,,
[color=#3333ff]Kedves Robi![/color]
Kőkemény szívedet már "megtapasztaltam".. de tudom a lelked mélyén milyen vagy, szeretetre vágyódsz, talán többre is, családra, hű kedvesre, boldogságra, rengeteg érzelemre.. ami benned még "csak" szunnyad.. de egyszer nagyot fog robbanni, ha rátalálsz életed párjára.
Versed gyönyörű- mint mindegyik-.. a szív szava, a lélek szava… közel állunk egymáshoz.. hasonlóan érzünk, és ugyanarra vágyódunk… egyszer felettünk is kisüt a nap!;)
Ui: Nem hanyagollak, csak vártam, hogy keress… de ezt majd privin:)
Kedves Róbert!
A legjobban megfogott az a sorod /gyönyörű versedből/,
hogy:
"adni folyton ad de kérni sosem kér"
Sokra becsülöm az olyan embereket akik úgy adnak,hogy
nem várnak viszonzást.Kevés van belőlük!!!
Örülök, hogy a Te szíved érzi, hogy nagyobb öröm adni, mint kapni.Ezt kevesen hiszik el neked és nekem.
Szeretettel üdvözöllek:Teri
[color=#0033ff][b]Kedves ROBI ![/b][/color]
Olvasva megint a szívről és a szívnek – és szívhez szóló versedet, megint meg- hatódtam azon, hogy milyen különös tehetséged van.
Ha tényleg a szív az életeted, a Te szereteted – százszor – kapja meg, ha eljön az az ídő…..valakiktől…
Eljön !
[color=#cc3300]Ezt kívánom
Tisztelettel neked ![/color]
Kenéz István 😉