Mint ki mindent megélt
Leültem mellétek
valaki beszélt,
valami jövőről
mit ő már megélt,
regélt mint aggastyán
ki hallott minden mesét
mögötte átélt ezer év,
s mint vér folyt
ajkáról az érv,
hogyan ne élj!
Ott ültem,
féltem szavát,
– ifjú vén aggastyán –
fény játszott homlokán,
oly értelem mit
megérteni nem lehet,
de tudod, ő az ki mindent
megtehet, s meglehet
egy lövéssel meghalhat,
szavát elviszed magaddal,
s hol együtt ülünk majd újra,
éled a szó, egy régi új dal,
valaki halkan beszél,
olyan ki egyszer már itt járt,
ő az ki minden szót megélt,
ifjú vén aggastyán…
V. Gy Mont’y
"Ifjú-vén aggastyán"-sokatmondó. Korban fiatal, és tapasztalata alapján nem csak aggastyán, hanem azok között is a legvénebb.
Mit tud az ilyen? Kezdem megtapasztalni, hogy a bölcsesség bizony korfüggő.
Nagyon jó és lendületes a versed!
Kedves Monty!
Pont olyannak képzeltelek el, amilyennek láttalak és verseid fantasztikusan tükrözik komolyságodat.
Versedhez gratulálok!
Üdv:
Pinduri
Kedves Mont'y!
Vannak ilyen ifjú "aggastyánok", akik úgy tudnak beszélni, mint "aki mindent megélt". Láthattunk már olyan filmet, amiben valaki a jövőből tért vissza. Egy kicsit misztikusan hangzik, hogy valaki a jövőről mesélt.
Nekem tetszik a mondanivalód!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
[color=#9900ff][b]Kedves Mont'y ![/b][/color]
Nos ez az a fajta vers, aminek megértéséhez egy olyan különös látásmód kell, amivel csak Te rendelkezel…..
Távlatokat és a lehetőségek végtelenjét mutatot meg az élet, és a végtelen halál határán is túlmutatva, – ez bölcselet !
*éled a szó, egy régi új dal,…*
[color=#9900ff][i]Őszintén Gratulálok ehhez a gondolat-gazdagsághoz ![/i][/color]
Kenéz István 😉