Csók.

Összes megtekintés: 1,004 


CSÓK

Egy csók emléke él a szívemben
Egy régen kapott csók.
Sétáltunk lassan, álmodozva
A fiú gyengéden átkarolt, miközben
A lombok sűrűjében titkos csend honolt.
Lépkedtünk halkan szótlanul, felettünk
Ragyogva szórta ránk a fényt, a telihold.
Tisztásra érve a zöld pázsiton haladtunk tova
Szívünk dobbanása, néma vallomásként
Maga volt a csoda…
Csak néztük egymást, a szívünk remegett.
Egy csókkal árultad el hű szerelmedet.
E csók emléke él a szívemben ma is, amikor
Visszasírom az erdő sűrűjét…

BP. 2009.

Györke Seres Klára

“Csók.” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Klárikám!
    Emlékezünk, emlékezünk, amig élünk az "elsőre" emlékezünk.Életünk csodái közé tartozik az első.
    A későbbieket sem sérti ez az emlékezés,mert mindenkinek volt első.Örülök, hogy most egy kicsit hosszabban időzve nézünk vissza mi akik e kedves versedet olvastuk.Köszönjük a "hatékony" indíttatást!
    Baráti szeretettel puszillak:Teri

  2. [center][color=#000033]Kedves Klári!
    Szép emlék és valóban kár lett volna nem megosztani barátaiddal, olvasóiddal! Az első csók, mely még esetlen és tudatosság nélküli, mely már magában hordja a testiség vágyát anélkül, hogy tudna róla az ember, ez a csók az mely követelés nélkül repíthet oda, hová legközelebb talán csak a forró szeretkezés…Soraid hangulata és a helyszín megírása ezt mind magán hordja. Egy sor azért piszkál (kit, ha engem nem:) )méghozzá a következő:"Ragyogva szórta ránk a fényt, a telihold." -itt sok a névelő és ezért a vessző is, ha nem bánod megosztom veled én hogyan hidalnám át eme apró bibit:Ragyogva szórt ránk fényt a telihold. Köszönöm, hogy olvashattam tőled ilyen bensőséges verset is!
    Szeretettel: VGy Mont'y[/color][/center]

  3. Kedves Klára!
    Én magam is most visszanéztem a múltba, és nagyon is elgondolkodtam, hogy az első igazi csók az első szerelemnél "csattant"-e el? És talán ebből az következtethető ki, hogy az első szerelem nem az igazi nagy szerelem!!
    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

  4. [color=#cc00ff][b]Kedves – Klára – Barátom ![/b][/color]

    [color=#6600ff]Számomra Vajda Jánosi ihletéssel olvastam és éltem át, mint Ő a Vaáli erdőben, az első igazi csók – mézédes ízét, és a remegő test pumpáló szívének hangos dübörgését….

    Versed olyan finom, és átvehető, szerintem, – majd mindenki számra, akinek legalábbis volt egy első, igazi, romantikus, forróajkú – csókja…a fák takaró lombja, – vagy egy tisztás holdfényes éji varázsa alatt….

    Már vártam Tőled – ilyen 'intimebb' – beszámolót is, – még akkor is, ha sok ilyen hasonlót olvastam, – de betelni nem lehet vele…
    [/color]
    [color=#9900cc]Szrető Barátod, – most boldoggá tetted – nagyon…[/color]

    [color=#ff3300][b]Szívbéli érzésekkel …[/b][/color]

    Kenéz István 😉

Szólj hozzá!