Szívemben magyar.

Összes megtekintés: 634 


Szívemben magyar

Én „racinak” születtem
nem „vér-magyarnak”

Pécsi vagyok
ott szültek világra,
s lett Magyar
szívemnek minden dobbanása,
s mondhatom,
innen-onnan jöttek az ősök,
de nézz körül,
kik a Magyar hősök,
kik, ha nem azok,
kik szívükkel lettek azzá,
hazát teremteve évezredeken át.
Vérem Bolgár, Török
és Székely mi folyhat
akár kéken, kit érdekel,
ha szívem a Himnuszra dobban,
s lobban a láng mikor
elárulják Magyar hazám!
Összetartás kellene,
hogy ne oszthasson meg minket
se párt, se érdek,
se félelem, se hamis szentbeszédek,
hogy összefogva, szívünk
minden lobja égesse fel
az árulok fészkét,
büszkén vállalva
magyarságunk több ezer évét!
„ámen”

V. Gy Mont’y

“Szívemben magyar.” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. [center][i][color=#0066ff]Köszönöm mindenkinek ki olvasta és azoknak kik hozzászólásukkal is kitüntettek, külön köszönet!
    Megbocsátás, kiengesztelhetőség és nyugalom…igen mindez kell, de nem most!
    Évszázadokon át valahogy mindig meghajolt a Magyar, vagy előbb vagy utóbb, de megtette. Versem azoknak állít emléket kik tetteikkel és legbelsőbb énjükkel is Magyarnak tartották maguk, gondoljunk csak az Aradi tizenháromra, Bemre Széchenyire vagy régebbről Dugovicsra! Melyikőjük volt vére szerint Magyar? "[b]Békéért kiáltunk, de nem jő hang mert szájunkban por vala, mert földre fektettek"/ismeretlen/[/b]
    Ez már nem politika, azzal nekem semmi törődésem, de tudom, hogy sokakban elhangzik egy ilyen "ének" után, hogy [b]NEM, CSAK AZÉRT SEM[/b], s felállnak a hallgatás poraiból, s valóban Kedves Ferenczfi Barátom, bűnösökké lehetünk tán mind, s meglehet csak azért mert megbocsátottunk. József Attila szavaival:
    [b]"Mióta éltem, forgószélben
    próbáltam állni a helyemen.
    Nagy nevetség, hogy nem vétettem
    többet, mint vétettek nekem"[/b]
    Igaz Baráti Szeretettel és Tisztelettel: VGy Mont'y[/color][/i][/center]

  2. [color=#0000ff][b][i][center]Kedves Mont'y ![/center][/i][/b]

    Amit magadról, a hazánkról, a népünkről, a viselkedésünkről, és a hőseinkről írtál,- mind gyönyörű és világosan, érthető sorokba taglaltad…

    De végre béke – és egy kis megnyugvás, összetartozó egybefonódás is kellene már ! – Nem ? – Kérdezem…

    [b][i][center]Tisztelő – szeretettel ![/center][/i][/b][/color]

    Kenéz István 😉 / – keni –

Szólj hozzá!