Csillagdal.


Csillagdal

Este volt,
A fák alatt
A Balaton
Nekem mesélt,
Az égen ezer
Csillag kigyúlt
Hold ragyogott
A tó felszínén.

Egy apró csillag
A vízbe esett,
Az ég a földre
Akkor lejött,
Az élményből
Csillagdal született
Csillag nyílt
A fű között:

Odafenn tágul
A határ,
Idelenn
Zegzugos a táj
Csak a képzelet
Végtelen,
Mit elérve
Csillaggá leszem.

Kondra Katalin

“Csillagdal.” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. [color=#0033ff][center]Kedves Katalin !
    [/center]
    -Olyan lágy és finom ez a versed, mint amilyen a Te lelked lehet, hiszen onnan sugárzik ki felénk ez sok szép, – jobbnál- jobb – vers !

    [center]Tisztelő elismerésemmel ![/center][/color]

    [color=#00ccff]Kenéz István 😉 / – keni -[/color]

  2. Kedves Kati!

    Nekem is beugrott… de ez a vers sokkal szebb annál, hogy együtt beszéljünk a két különböző "dologról"
    "csillagok csillagok szépen ragyogjatok….":)

    És ragyognak is!!!!
    Köszönet érte! Szeretettel: maja

  3. Szia… Katikám…:) az utolsó versszakod gondolatisága ívelt a legszebben, ebben…
    a pillanatot megfogó versedben

    szeretettel
    Ilona

Szólj hozzá!