Emlékvers.


Emlékvers

Van, akit a halál tesz halhatatlanná
Mert életében nem becsülték sokra
Bár életműve olyan hatalmas, és
Csillaga most sem fénylik jobban.
Ha hirtelen eltűnik és csend lesz
Felkapják fejük, és megrettennek,
Beszélnek róla és emlékeznek
Így lesz halhatatlan, így él tovább
Szívekben és Gondolatokban
Egyre jobban hiányzik,
Ahogy a napok mennek.

2009.

Kondra Katalin

“Emlékvers.” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves mindenki!

    A találgatások miatt elárulom, hogy ez a vers Wass Albert emlékére íródott, de más hozzá hasonló nagy ember is magáénak érezheti, ha odafentről olvassa.
    Azt is elárulom, hogy nem szándékosság, hanem valószinüleg a sors akaratából lett képvers ez a vers, én is csak utólag fedeztem fel.

    Köszönöm, hogy olvastátok!

  2. [color=#cc0000][b][i][center][u]Kedves Katalin ![/u][/center]

    — Valóban íme egy képvers, csak valamivel egyszerűbb forma, mint Appolenaire: Szökő kút-ja, vagy Galamb-jai…, de formai, és képi megjelenítésben, és a beletöltött tartalomtól lett igazán teljes….

    — Méltó megemlékezés, akárkiről… -nek is szólhat – már így, utólag..

    /- A napokban eltemetett poppsztárra – gondolok…, vagy a már a szintén nem élő – híres "csillagokra"… – művészekre…-/
    [/i][/b][/color]
    [color=#0099ff]Szeretettel !

    -keni – 🙁 [/color]

  3. Kedves Katalin!

    Elgondolkodtató versed mondanivalója. Tudom, ez a mondat már "elcsépeltnek" hangzik, de mégis így van. Gondolhatunk itt egyszerű, életében meg nem becsült emberre, de gondolhatunk nagy "géniuszokra" is, akinek értéke csak a halála után lett felbecsülhetlen. Sajnos.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  4. Kedves Katalin!
    Két dologra gondolok írásod hatására..
    vagy nem érezték életében az értékeit, csak a hiánya által tudatosult bennük,vagy ami rosszabb tudták, de adósa maradtak és most:"Jobb későn,mint soha!"törlesztenek a maguk érdekében.
    Egyikkel sem tudok azonosulni. és számukra felmentést adni/mulasztottak igy, vagy úgy..!
    Szeretettel üdv.Teri

Szólj hozzá!