Nem reménytelen.


Nem reménytelen

Lélektelen testek csúf gondolatok
Érzéketlen szívek, álszent mondatok
Hamis negédes förmedvény csupán,
a lét – mely mézes, de kígyót hord magán.

Vér áztatta föld hol más meg nem terem,
mint gyalázat hogy: öld! Pusztítsd féktelen!
Ha fejed lehajtod, felborzong a bűn.
Elfojtván a hangod, gyötrődsz… keserűn.

Elhagyod szavad s e szó nagy áldozat
Majd belészakad, a bűnös kárhozat.
E rút átok súlya, s az ördög maga – sem
köthet már gúzsba, mert hited végtelen.

Ezernyi istrángot szaggat, tép szíved…
Magad előtt látod, a végítéletet.
Álmod: az élet, mely sok gyönyört terem
Küzdj! Hisz léted, tán nem reménytelen.

Müller Róbert

“Nem reménytelen.” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. kedves Judit,,,
    én köszönöm hogy olvastál, véleményeztél,,,
    kedves tőled,,,
    a leírtakkal pedig csak egyet tudok érteni,,,
    de fel a fővel:),,,
    szeretettel : R

  2. drága barátom,,,
    pontosan ezek azok a dolgok, amik nagyon nem tetszenek nekem,,,
    álarcokat vesznek fel az emberek, mert ezt követeli meg ez az álszent világ,,,nagytöbbségében érdeki célok miatt képes magábol kivetkőzni bárki,,, és felvenni azt az álarcot, amit tükörbe nézve talán szembeköpne,,,az érdekek legtöbbször sajnos pénzröl szólnak, és ez bármennyire is fájó, de lételemmé vált, hiszen hiába a mondás, hogy a pénz nem boldogít, mégis ezt legtöbbször azok emlegetik, akiknek ebben nincs hiányuk,,,és csiplicsapli gondjaikat olyan mértékünek érzik, mint a valós és igazi gondokkal terhelt emberek gondjai,,,
    tudod, ezek a határok már odáig fajultak, hogy sem isten sem ember nem számít, ha az önös érdek megkívánja bárki bármit félresöpör, csak hogy céljait elérje,,,fájó, de most is éppen ezt látom,,,,,,rettenetesen elkeserít amit látok,,,no de sebaj,,,nyeltem már életemben nagyobb békát is,,,tudomásul veszem és félreállok,,,tudom most nem igazán értesz,,,nem szeretném itt megmagyarázni mert úgy sincs értelme, hiszen legfeljebb egy kattintással kitörlődik az írásom,,,úgy ahogy már nem egy és kettő kitörlődött,,,az egyenrangúság csak mutatvány,,,nézz bele mélyebben és megérted kinek mit lehet , és meglátod,,,na ez már nekem sok,,,nem fogok beállni abba a sorba, amit a legjobban útálok,,,és csókokat dobálni olyan dolgoknak,embereknek /csak mert előrébb vihetne/ ami semmi másrol nem szól, csupán érdekröl,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,köszönöm szépen a barátságodat, és érdekes eszmefuttatásodat,,,számomra érthető volt,,,

    tisztelő szerető barátod: R

  3. [b][center][color=#990099]* [u]Drága Robi barátom ! *[/u]

    – Én úgy gondolom, hogy soha semmi sem lehet reménytelen mint ahogy a közhely is mondja: *a remény hal meg utoljára…*

    — Elolvastam a versedet és az alatta levő komoly hozzászólásokat. Megpróbálom én is ezt tenni…

    – Olyannyira, hogy versed mélyebb általam történő értelmezését a filozófia eszközeinek egyes tételeivel próbálom meg átvilágítani…

    — Ezen versed szerintem, egy mélységesem komoly metamorfózis, az élet egy szegmenséből rátekintve…

    – Sajnos az emberi természetünk nem kizárólag csak fényből áll, hanem meglehetősen sok árnyákból is.
    Te leginkább erre az árnyékos oldalra kívántál 'rávilágítani'- versedben…

    – Az az ember, aki nem járta meg szenvedélyeinek poklát, nem is küzdötte le őket soha….

    Az "eleven alaknak" szüksége van – mély árnyékokra, hogy plasztikusan jelenjék meg…
    – Az egész élet nem tökéletesség, hanem teljesség…

    – Az egyik ember fölényességnek, s a másik kishitűségének – egyetlen közös vonása van, – nevezetesen mindketten bizonytalanok: – saját határaikat illetően….

    – Ami pedig rajtunk kívül van, az vagy valaki másé,vagy mindenkié, vagy senkié…

    – A persona szó eredetileg maszkot jelent.. / A felső és az alsó énünk közötti valós megjelenési formánk…/

    – A persona soha nem az igazi jellem: – keveredik benne az egyén magatartása, és azé a szerepé, amelyet a nyilvánosság oszt rá. Ebből tevődik össze az egyéniség…

    – Aki a víz tükrébe pillant, először mindenesetre a saját képmását látja.
    – Az aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozi önmagával….

    A tükör nem hízeleg, híven mutatja mi tekint bele, nevezetesen azt az arcot, amelyet a világnak soha meg nem mutatunk, minthogy elrejtjük a persona, – a színészmaszk mögé.
    Ám a tükör, a maszk mögötti valódi ábrázatot mutatja.

    — Mindenképpen nagy a kísértés, hogy azok legyünk, aminek látszunk, mivel a personát gyakran készpénzzel fizetik meg…
    — Versed leglényegibb mondanivalója a negatívumokkal való szembeállás és a küzdés maga…
    — Eben a küzdésben én most kicsit belebonyolítottalak, hogy lásd, milyen nehéz – vele szemben a harc és , hogy miért…

    — [i][u]Örömmel szóltam hozzá értékes versedhez, mert bennem még ennél is több gondolatot ébresztett.[/u][/i]

    ~~ [u]Ölel Barátod ![/u] ~~
    – keni –


    [/color][/center][/b]

  4. Kedves Robi…
    ilyen az élet:) lehet ,már te tudsz többet mint én:)
    Így van ez..egyszer fenn..egyszer lent..egyszer kint….egyszer bent:) Én most lent vagyok ,és kint:)
    Igen..ezek az áldott .aranyos szeretni való nők… képesek kihozni az emberből azt ,amit remélni se mert .
    ,hogy ez is ő:(..egrileánykára célzok:)..mindig hittem…csak az ökör iszik magába:) a sajnos..ehhez kapcsolható:) ..igen..a lélekbe nem láthatunk bele,de úgy gondolom, vers is a lélek tükre:)…Azért írogattam,amit írogattam..De nem szeretnék úgy járni,mind a régi anyós:) lányának mondta,hogy a vő értsen belőle:):)
    Köszönök mindent…baráti üdvözlettel..colega:)

  5. kedves János,,,
    nem zavartál egy cseppet sem,,,sőőőőt,,,:) örültem, hogy olvastál véleményeztél,,,
    de mi az , hogy: "már nincs jelentősége..sajnos"? 🙁
    nem értem… sajnos…ezt viszont megmagyarázhatnád,,,
    a leánykás mondatod nagyon tetszett:):):)
    az pedig, hogy kinek, vagy minek szól egy egy hozzászólás? ,,,biztos hogy nem lehet az embert figyelmen kívül hagyni, legfőképpen ha barát vagy ismerősnek szól,,,
    ezt még az érzéketlennek kikiáltott kritikusok sem tudják kikerülni,,,legfeljebb azt mondják, de bárkinél észrevehető, ha valamilyen kapcsolatban van az adott szerzővel,,,amiben azt hiszem semmi kivetnivalót nem lehet találni,,,inkább ez a természetes,,,sokkal csúnyább dolognak tartom, mikor azért fényesedik valami, mert azt fényezni kell,,,és nem a szeretet, vagy a valós tetszés, mint inkább valamiféle irányelv vezérel,,,gondolok itt az álszent, érdek dolgokra:(,,,sajnos ezek is léteznek e világunkban,,,
    picit erröl is szólt a vers,,,sajnos a lelkekbe nem láthatunk bele,,,pedig milyen árúlkodóak lehetnének:),,,mert mondani bármit lehet,,,de odabenn mi van??? ,,,na ez már fogósabb kérdés,,,
    köszönöm rámfordított figyelmedet,,,
    barátsággal üdv: R 🙂

  6. Köszönöm,hogy válaszoltál:)
    Még mindig Bélavári jánosnak hivnak..de szerintem semmi jelentősége:(..Talán az irigység beszélt belőlem..a Hölgykoszorut olvasva:) avagy a tizenkétóra munka után eltöltött laza este,egy üveg egrileányka társaságában:)
    igen megértettem miröl szól a versed..mint te is írtad elképzeltem:) kicsit a válaszodat olvasva:) egy népmese jutott eszembe..Mikor a szegény lány visz is ajándékot a királynak..és nem is:)..Sebaj ezért vagy a azavak mestere:)Tetszett a versed,átérezhető,nehéz gondolatok.
    valóban…igen arra is gondoltam a válaszokat olvasva:) kinek szólnakVersnek vagy a szerzőnek? tudom,nem ez a legfontossam…írtam már én is…lehet csak csasztuskát:)..de a vélemény nyílvánításnál szerintem fontos…úgy érzem…elnézést ,ha zavartalak…már nincs jelentősége..sajnos..Minden jót Neked..és még sok ilyen írj…üdv colega:)

  7. hűűűha,,,kedves colega,:)
    ott akkor már a kutya el van ásva, ha magyarázatra szorul a versem,,,úgy látszik akkor elérhettem a "nyakatekertség" határát :),,, / pedig nagyon nem szeretem /
    röviden, a világunkról, emberi tulajdonságokról, és azokról a gondolatokról, amiket akarva akaratlan "nyelnünk" kell,,,és talán egy szebb jövő reményéről,,,úgy röviden megfogalmazva,,,de mindenki azt olvas ki belőle amit a magáénak érez,,,ha részletesebben is érdekel a dolog, privát, e-mail, vagy ahogy csak szeretnéd elmondhatom neked, akár soronként elemezve is,,,
    még valamit szeretnék mondani , ha meg nem haragszol érte,,,szeretem tudni kivel is beszélgetek, ha beszélgetek,,,bár a nevem olvasható a vers alatt, azért bemutatkoznék: Müller Róbert vagyok :),,,benned kit tisztelhetek?:),,, persze ha nem titok :),,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
    a "buta" pedig mindig az, aki elhiszi valakiröl: aki ezt állítja magáról,,,ezáltal úgymond "feljebbrendűségét" fitoktatván, bölcsnek, és okosnak képzeli magát,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
    az általad "holdudvar"-nak 🙂 nevezett véleménynyílvánítókkal kapcsolatban pedig még egy szó,,,
    lehetségesen elfogultak, lehetségesen nem,,,ezt úgy istenigazábol csak személyes beszélgetés alapján lehet eldönteni,,,nem tudom, de te biztosan tudhatsz valamit, amit én nem, ha így látod,,,
    köszönöm megtisztelő figyelmedet,,,remélem nem sértettek vagy bántottalak meg semmivel,,,
    barátsággal üdv: R

  8. Lehet:) a holdudvar kissé elfogult:)

    szeretném,ha leírnád mire gondoltál:(
    én csak egyszerü emberke vagyok:)
    vannak gondolataim….De nem röstelek kérdezni,ha valami nem tiszta előttem:)
    elnézést..hogy ilyen buta vagyok:(

  9. köszönöm kedves Ilona köszönöm,,,
    jól esik, hogy figyelemmel kísérsz,,,
    pussz,,,:R

  10. Robikám… megfogott, zsigerekig hatoló – kemény vers.. végig átérezhető … gratulálok…
    szeretettel
    Ilona

  11. kedves Zsuzsanna,,,
    köszönöm mindig megtisztelő figyelmedet,,,
    hozzászólásaidból mindig észreveszem azt, hogy igazán figyeled az írást, és gondolom segítő szándékkal, meg jegyzed amit észreveszel, legalább is nálam,,,aminek örülök,,,valahogy , nem is tudom miért, de tőled, bármit írsz, mindig olyan hangnemben tudod ezt tenni, hogy nem is tudnám nem elfogadni ami a véleményed,,,
    köszönöm,,,:)

    kedves Icu,,,
    kedves tőled, hogy így látod,,,
    az pedig még nagyszerűbb érzés, hogy a magad gondjai ellenére, időt szakítasz, versem olvasására, és még véleményezed is,,,köszönet érte,,, igazán jól esik,,,
    fogadd minden elismerésemet, és szeretetemet,,,

    kedves Tigram,,,
    "piszokul" kedves vagy :):):)
    ezek szerint akkor nem rontottam el?:)
    furcsa volt számomra, hogy először a ritmus, aztán a mondanivaló,,,igaz, hogy nagyon sokfelől lehet megközelíteni egy verset,,,remélem mint összkép is elfogadható az írásom,,,örülök hogy itt jártál, olvastál, és véleményeztél,,,köszönöm,,,

    kedves Klári,,,
    én örülök, hogy olvastál,,,
    igen,,,próbálok váltogatni egy picit,,,na nem szeretném túlzásba vinni,,,de remélem ezt nem érzed hátránynak,,,
    csak nem szeretnék leragadni sem,,,ha áérted miröl is beszélek,,,
    köszönöm a szeretetedet,,,

    tisztelettel, barátsággal, szeretettel : R

  12. Robi!

    Az első versszaknál az volt a véleményem, jó a ritmusa.
    A másodiknál már jobban figyeltem a tartalomra is.
    Csak el ne rontsa, ez járt az eszembe, míg a következő szakaszhoz értem.
    Zsargonban: piszok jó lett.

    Gratulálok Tigram.

  13. Szia kedves Robi!

    A vers, úgy ahogy van számomra tökéletes. Úgy látom ritkán jelentkezel, de akkor nagyon jóval! És hát a mondanivalója sem semmi!
    A magam részéről küzdök, de hiszem /hinnem kell/ hogy nem reménytelen!

    Szeretettel: Bogár Icu

  14. Kedves Róbert!

    Nekem tetszik a versed. különösen annak első versszaka!
    Többször is átolvastam, és próbáltam összehasonlítani a versszakok szótagjait. Talán egy-vagy két helyen nem egyeznek meg a többivel, de a rímek jól sikerültek.
    Ez csak azért tűnik fel nekem, mert különben nagyon ritmusos a vers, és ilyenkor kitűnhetnek az eltérések.
    Egy prózaversnél ezeket nem is nézem.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

Szólj hozzá!