Vigyél el…


Vigyél el…

Adnék én, ha volna hitem
Szeretnélek, de nincsen szívem
Hívatlanul jöttem a világra
S ha nem volnék a lét börtönébe zárva
Elmennék innét.

Simogatnálak, ha volna időm
Akarnálak, de nincs hozzá erőm
Úgy fáj minden ki nem mondott szó
Én nem vagyok e világba való
Vigyél el innét.

Te vagy az utolsó reménysugár
Ha kiáltásom hozzád talál
Gyere értem gyorsan most, amíg lehet
Mert elillan ajkamról az utolsó lehelet
S nem látlak többé.

2009. október

Kondra Katalin

“Vigyél el…” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Kati!

    Gyönyörűen fájdalmas versedet átéreztem, nagyon szomorú lettem. Sajnálom, hogy így van, csak Te tudsz rajta változtatni, nincs értelme tűrni.

    Sokszeretettel: Anni

  2. Kedves Kati!
    Mit írhatnék , amit még le nem írtak előttem, talán, hogy tekints előre, mert van még jövő és van még erő életedben! Nagyon tetszik a vers formája és néhány gondolat, nagyon megragadott, talán, mert néha hasonlóan gondolatok gyötörnek!
    szeretettel:Juli

  3. Kedves Kati!
    Gyönyörű!! Kezdem így, röviden tömören!
    "Úgy fáj minden ki nem mondott szó" szép
    Én kimondtam, veled érzek!
    Puszi:
    Zoli

  4. Kedves Katikám!

    Én is próbálok együttérezni Veled, tudom, ezzel nem sokra mész. Én is csak az Úr szavait tudnám neked küldeni, mint Keni is tette feléd, és gondolom őbenne is egyrészt az Úr bíztató szavai tartják a szívet-lelket, másrészt meg mi egymásban!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

  5. Kevdes Kati! Érzem a versed. Vezessen a Fény és a Szeretet az utadon! Ölellek. Peo

  6. Kedves Kati! Fájdalmasan szép a versed,szépen megírtad,én pedig szeretettel olvastalak:
    Marcsi

  7. [i][color=#cc0066][center][u]Drága Jó -Katikám ![/u][/center]

    – Ezt a meghatóan szomorú verset nem annyira olvasni, mint inkább érezni lehet, de azt – nagyon….

    – Én aki annyi kínnal bajjal vagyok teljes, megértelek- minden ebbéli fájó érzéseidben…

    – A karmánk az egyben a sorsunk is, és vannak akiknek nagy, és szinte földöntúli erő is kell, hogy bírja cipelni…

    — Mit mond az Úr Az Ember Tragédiájában Ádámnak?

    – [u]*Ember küzd és bízva bízzál!*[/u]

    – Ennél többet, és mást én sem mondhatok Neked, – minthogy együtt érzek Veled és könyörgök érted is….

    – Maradj még Te is, mint én is, hisz láthatod itt azért mennyien szeretnek minket, – és már Ő miattuk is…
    – Igényeljük ezután is hozzánk szóló, szép és biztató szavaid.

    – A versed, már-már — földöntúli, mert érzem ahogy 'lebeg' !

    ~~ [u]Szeretettel ölellek ! [/u]~~

    – keni -[/color][/i]

  8. Kedves Kati!
    Gratulálok szép, kifejező, fájdalmas versedhez. Kiáltásod biztosan meghallgatásra talál…
    Szeretettel: Klarissza

  9. Kedves Katalin!
    Belém hasított versed fájdalma. Szeretnék, de nem tudok segíteni, csak Veled érezni. Isten adjon Neked erőt az elviseléshez.
    Szeretettel: Viola

  10. Kedves Katikám!
    Versed amilyen fájdalmas, olyan gyönyörű.
    Annyira hihető és őszinte minden szavad, hogy beleremeg a szívem,lelkem.
    Nem lehet, "csak úgy" elolvasni, az érzelmeinkhez szólsz
    lebilincselően.Veled "fájunk", segíteni szeretnénk, de
    hogyan? Nekünk, csak a szeretet ereje van.Ugye érzed?
    Veled vagyunk:Teri

Szólj hozzá!