A (női) birodalom visszavág II.


A (női) birodalom visszavág II

Unatkozó szépasszonyok
klubja lettünk lányok,
azt hiszi a férfiember,
ki szórja ránk az átkot.

Ők bizony ezt sosem értik
mi az mire születtünk,
életünket feláldozva-értük,
s családért tettünk.

Mosunk, főzünk, takarítunk,
éjjelt – nappallá téve,
s a köszvény bizony kitör rajtunk,
negyven után- évente.

Amíg ők a meccset nézik
kényelmesen heverve,
jön az ünnep – a nagycsalád,
meg a nevelt gyermeke.

De…! imádunk mi nő is lenni
az igazi fajtából,
megszépülve felöltözni,
vagy semmibe…ha vágy szól.

Az unalmat nem ismerjük
erre tanunk – istenünk,
mert a fohász sokszor száll fel,
ez a nap rövid nekünk!

Tanulságként annyit azért
mégis csak leszögeznék,
gyengének vélt női vállak
tartják az ég pillérét.

Cobblah Ilona

“A (női) birodalom visszavág II.” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Dávid… hát reméljük még nem borul ránk…
    Ez egy elég korai versikém…de határozottan fejlődőképes vagyok..aszemmmm:D
    köszönöm a pozitív értékelést….:)
    Tisztelettel
    Ilona

  2. Ilyen jó, amazonos és feminin humoros tartalom kicsit csinosabb kivitelt érdemelt volna. Sokat javult a kép rólad számomra. A muszlim hit bizonyára azért engedélyez 4 feleséget, hogy miközben az eget tartják a férfi felett sarkainál fogva, az még véletlenül se borulhasson le…
    "Csupa I, csupa L, csupa O, csupa A…"

  3. Hm:) kedves Hölgy!
    Nem a kalap teszi az embert:)…a gombának is van…s a makknak is:D…bocs..már itt se vagyok:(

  4. ROBIKÁM.. .tudod a jelenlévők kivételek…:) 😉
    ZsUZSIKÁM.. hát igen a fogadalmak…:)??
    KATIKÁM.. örülök hogy tetszett ez a kis humoros versikém..
    szerettel ölelek mindenkit..
    Ilona

  5. Kedves Ilona!

    Teljes mértékben egyetértek szavaiddal!
    Néha jó, ha valaki a férfiembereket is emlékezteti bizonyos dolgokra, s arra is, hogy valamikor miféle fogadalmat is tettek nekünk!?

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  6. Timókám Üdvözlet… én is jártam így, Keninél eltünt a válaszom-újra írtam..:Dhát mit ne mondjak -egyetértek… én sem viselnék el olyat akiről a versem szól… egyenlőség volt nálam is mindenben… de négyszemközt megsúgva;) az én fejemen volt inkább a kalap..:D
    pussz köszönöm hogy itt voltál..
    Ilona

  7. Szia kedves Piit… nagyon köszönöm hogy itt jártál.. rég láttalak..
    hát igen, lehet ezeken a szerepeken elmélkedni…:) ez válasz vers volt, egy férfi ember versére, aki a női nemet célozta meg elég negatívul…aztán én csak kontráztam kicsit… huncutul…;):D de hasonló ihlet adta az ugyanezzel a címmel íródott I. változatot … is valamint a Férfi aki kell nekünk címü versemet…
    Ami igaz az igaz, a teher megosztása nem mindig egyenlő… habár jelentős fejlődés van ezen téren ami az urakat illeti…:D
    szeretettel Ilona

  8. kedves Ilona,,,
    nem kell hogy visszavágjatok,,,
    hiszen mi "oda" se vágtunk,,,:)
    akkor miért e visszavágás???:):):)
    nekünk ti vagytok a "csillagok" – és mi nem szeretnénk a háborút veletek,,,elhiszed?:)
    szeretettel: R

  9. Jajjjjj megviccelt ez a virtuálé.. 😀
    Drága Keni .. már beírtam a válszt neked aztán valamerre mozdult a kezem és minden eltünt..aztaaa..:)
    szóval.. újra ..
    Hát a humor és a vers egy dolog :)de az élet bizony felül írja manapság…a mai világban teljesen átrendeződnek lassan a szerepek… és ahogy haladunk, lassan a páros vállak sem tudják azokat a pilléreket tartani
    Köszönöm a rám szánt időt és kedves meleg szavaidat..
    Szeretettel
    Ilona

  10. Krisztikém..igen itt ott csetlik- botlik… 😀 a kezdeti versikéim egyike..van aki azt mondja, ahogy megszületik egy vers úgy kell hagyni.. hát ez úgy maradt…:) de előkapom még és csiszolgatok rajta…mert sokat tanul az ember írás közben.

    Annikám… örülök- ha e kis humoros versike … felvidított… ma ragyog a nap gyönyörü idő van.. és remélem hamarosan sokkal jobban leszel… köszönöm hogy itt jártatok..
    ölelés … szeretettel
    Ilona

  11. [b][center][color=#0000cc][i][u]Kedves Jó Ilona ![/u][/i]

    – Az Isten szerelmére- ne ijesztgess minket, hiszen ahogy magad is bevallod, nélkülünk Ti sem mennétek oly nagyon sokra…

    – Néha tényleg joggal félünk, mert egyre több az emancipáció, a szingliség, a női karrierizmus, a női dominicium /uralom/… soroljam még? — nem teszem…,

    – Mert nélkületek a mi életünk is valóban erőtlen, és védtelen..

    – A legnagyobb teher mégis valóban a Ti vállatokat nyomja, hogy minden családban, mindenkinek, mindig tele legyen a gyomra…

    – De köszönjük ezt a kedves figyelmeztetést, majd igyekszünk gondoskodni arról, hogy megkapjátok érte ami jár, a megvetett ágyakban – egy-egy jó kis "párnacsatát".., és kellő időben a 'párbacsapást'…..

    ~~ [i][u]Szeretetettel, de máris múló félelemmel, és Ti se féljetek, a férfi birodalom – nem fog visszavágni – soha Nektek ![/u][/i] ~~ Csak hálával, és köszönettel …

    – keni –
    [/color][/center][/b]

  12. Kedves Ilona !

    Nagy örömmel olvastam versedet és kellemesen elszórakoztatott. Jó , hogy humoros formában írtad, legalább egy kicsit felvidítottál, mert nincs valami jó napom. Ez mind igaz, rengeteg terhet cipelnek a nők sokkal többet, mint a férfiak, ha nem is fizikailag, de összességében mindenképpen. Köszönöm, hogy olvashattam!

    Szeretettel: Anni

  13. Kedves collega.. ez egy irodalmi oldal.. és csak a szerkesztő tehet fel verseket… a szabályokat mindenki betartja, ha nem vetted volna észre.. magán számokra nem tartunk igényt..
    Örömmel venném ha megértenéd..

  14. 😀 Sziasztok… hát ezt a kis humoros versikémet cc két és fél éve írtam… összegezve.. tartjuk azt a pillért azt hiszem örökké..

    Kedves RAMON…azért a ti vállaitokra is számítunk;):D
    Köszönöm hogy itt jártatok
    szeretettel
    Ilona

Szólj hozzá!