Csak egy pillanat.


Csak egy pillanat

Miért fájhat így? Gyötör és kínoz,
Miért lázadó, mi mindent feláldoz?
Miért lobban lángra, s miért alszik el
Miért van ha fáj, és akkor miért kell?

Miért ily letisztult, miért szép és jó,
Miért szolid bájos és olyan megható?
Miért ellenállhatatlan, s miért gyönyörű
Miért olykor édes hol meg keserű?

Mert…
…ha az élet, élet – s te csak egy pillanat
…szép lehet meghalni e pillanat alatt.
Magába zárná szívem e szép pillanatot,
Mely élet helyett, a mindent: téged adhatott!

Müller Róbert

“Csak egy pillanat.” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Robi!
    Kívánom, hogy a "Csak egy pillanat" ne csak egy legyen.
    Gyönyörű versedhez gratulálok és boldog új évet kívánok szeretettel: Viola

  2. Kedves Róbert!

    Nagyon szépen fogalmaztad meg a szerelem érzését, ne szalaszd el, ragadd meg a pillanat varázsát és próbáld ezt megtartani a kislánnyal együtt. Gratulálok a versedhez, nagyon tetszett. Kellemes Ünnepeket Kívánok !

    Szeretettel: Anikó

  3. Gyönyörű sorok…
    Kedves Robi!
    Nagyon érzem s értem:(
    Szép Karácsonyt ,Kivánok! János

  4. Kedves Róbert!
    Gyönyörű érzések, gyönyörű pillanatok és gyönyörű vers.
    Örökké tartson ez a gyönyörű szerelem!
    Üdv.Teri

Szólj hozzá!