Kívánok…


Kívánok…

Magamnak semmit
Neked a világot,
Hogy lásd olyannak
amilyennek vágyod…

És olyan legyen
egész életed,
amit megszépít
a szárnyaló képzelet,

Mert a csoda te vagy!
Belőled születnek álmok.
Kezed szórta magból
nyílnak a virágok…

Kondra Katalin

“Kívánok…” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!
    Te vagy magad a csoda, csupa szív szereteteddel! -"Szereteted körül világol,
    Én is kívánom azt, mire vágyol!
    Legyen könnyű minden lépted,
    És boldog az egész élted!
    Amit elbir a képzelet,
    Kapjál annyi szeretetet!" (Pegazus)
    Gratulálok a szép versedhez és kívánok nagyon jó egészséget, sok sikert, örömet az élet minden területén!
    Szeretettel: – Pegazus.

  2. Kedves Katalin!

    Önzetlenséget sugárzó, szereteted tolmácsoló versed örömmel és hálásan olvastam. Köszönöm szépen és minden földi jót kívánok érte.

    Szeretettel: Anikó

  3. Drága Katalin, csodás a versed.Minden jót kívánok Neked is ebben és persze az azokat követő évben.

    Szeretettel: Tigram.

  4. Kedves Katalin!
    Nagy szeretet-kiáradásról szól a versed gyönyörűen. De azért Magadnak is kívánhatnál valamit. Tudom, ha kölcsönösen tennénk jót egymásnak, akkor mindenki jól járna, de nem gondolkozunk egyformán.
    Azért én Neked a legjobbakat kívánom az új esztendőre szeretettel: Viola

  5. Kedves Katalin!
    Csodálatos tartalmú a számomra "felülmúlhatatlan"értékű versed!
    Az utolsó versszakot nem győzöm újra olvasni!!!
    Milyen igazad van!
    Remélem, hogy sokan olvassák és a magukénak érzik okos gondolataidat.
    Köszönöm sok szeretettel:Teri
    B.U.É.K.

Szólj hozzá!