Eltört a jobb karom


Eltört a jobb karom

Eltört a jobb karom,
Így zártam az évet,
Mozgáskorlátozott!
Sajnálom e véget,

Agyő, már, igyekvő,
Odaadó munka,
És, hogy szívbéli volt,
Azt csak az Ég tudja,

Hiába siratom
Kezem ügyességét,
Magamban őrzöm meg
Épségem emlékét,

Köszönöm a Sorsnak,
Hogy megdolgoztatott,
Hetvenöt évemben
Egészséget adott,

Kihasználtam mindig
Az erőnlétemet,
Így kamatoztattam
Zsongó életemet,

Hogy használni tudom,
Elégedett vagyok,
Maradék erőmmel
Eztán is alkotok,

Amíg forog eszem,
Jönnek gondolatok,
Ígérem, hogy adós
Sohasem maradok.

Budapest, 2010. január 17.

Farkas Viola

“Eltört a jobb karom” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedveseim!
    Köszönöm, hogy erre jártatok. Egyelőre vívódom a Reménységgel és a Türelemmel, mert fájó és elgémberedett újjaimmal nehezen pötyögöm e szavakat és, gyorsítanám a javulást, hogy legalább elviselhető legyen. Minden lehetségest megteszek, kezem javulása érdekében.
    Szeretettel és reménykedve: Viola

  2. Kedves Viola!
    Hiszek a Te elhatározásodban!
    Biztosan, komolyan gondolod és erődet nem sajnálva "teszel" is érte!
    Kösz az "E-mailt"!
    Szeretettel:Terézke
    Ui.Mi van a Kenivel? Nem tudsz róla Te sem?

  3. Kedves Viola!

    Nagyon tetszik a versed, úgy ahogy van. Szépen leírtad aggodalmadat, de bizonyára tökéletesen helyrejön a karod és ismételten munkára foghatod. Mielőbbi gyógyulást kívánok. Még szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem tavasszal tört el a karod, mert most télen úgy sem tudsz különösebben mit csinálni, és tavasszal meg már fogsz tudni motoszkálni a kertben. Vagy rosszul gondolom? Versedhez gratulálok!

    Szeretettel: Anikó

Szólj hozzá!