Gyár
Az élet csak egy játszma
Gyár kegyetlen világa
Élünk egyik napról a másikra
Rosszat várva készülünk idény munkára
S lehetsz te jó
Életre való
Tetteidért ne vár jóra
Robot vagy csupán monoton munkára
S szegény dolgozik
a Nagy Családba
s szegény árva,
hol van saját családja
Ideje sincs reája
Dolgozik mindhiába
Chippet a nyakába
Hogy tudja figyelni minden léptét
Gazdája…
• Ember vagy szerkezet?
Robottál váltál mára
Mit bekapcsolva
Dolgoztatnak halálra
Mire születtünk te szegény árva?
Kik s miért aláznak
Az élet igazságtalan hajsza
Robotok egymás közti harca
Az élet megy tovább
Jobbra várva
Egy igazabb világra
nem Hazug
Családra….
• Miért élünk ily hazug világba
Hol mindenkin álca
Börtönnek kapujába holnap is belépek
Ott hol van Pokolnak tornáca
Magam is be állok a sorba
Robotok közé a nagy Családba…
Orsós Mónika
Sziasztok! Igen, most tényleg nagyon elkeseredtem…:(mostanság nem tudok írni, csak ilyen verseket…néha már ilyet sem…elszomorító:(
Kedves Mónika!
Versedből jól érződik elkeseredésed, reménytelenséged. Sokan vagyunk, kik nem ilyen életre számítottunk, sokat dolgoztunk becsülettel, és még sem tudtuk megvalósítani elképzeléseinket. Ennek ellenére nem szabad mindenbe belenyugodni, feladni. Nem kell a robotok közé beállni. Robotolunk, de nem vagyunk robotok. Mi emberek vagyunk és gondolkodunk, bízunk és remélünk. Jó verset írtál és lesz még jobb is, csak küzdj és bízva bízzál!
Szeretettel üdvözöllek: Anikó