ÜNNEP ELŐTT
Káromkodok, mint a kocsis,
így tanította régen,
drága dadám, nevelőnőm,
fenn a Pasaréten.
Negyven éve limuzinnal
vittek iskolába,
pástétomot és kalácsot
ettem vacsorára.
Ó, ti fényes boldog idők!
Munkáskezek álma!
Bevallom, hogy nem vagyok,
csak egy ország koldus lánya.
Egyetlen a millióból,
kit hagynak éhen halni,
mert nem tanult meg hajbókolni,
hazudni, sem csalni!
Bízni kell szebb, jobb jövőben
hol biztonságot érzel,
mert barátom, velem együtt
magad is elvérzel!
Budapest, 2010. március 7.
Bogárné Sárközi Ilona
Kedves Icus!
Remek, valóságos, ütős és csattanós versedhez gratulálok. Csak végre már ne a mi arcunkon csattanjon, hanem azokén, akik megérdemlik. De tudjátok, most már nincs aki vállalja a disznóságokat, kenik egymásra a sz…! Szégyen!
Köszönöm, hogy olvashattam: Anikó
:(Kisfiúk kisjányok én is jöhetek hozzátok?
Ha már többen leszünk, mindent összeteszünk és együtt nézzük, amink van olyan sok lesz, hogy na.
Aztán ki ne ….le a kaviárt.
ha nyilik nékem a paron a virág?
Észre veszem a méhet,
igaz nem veszek mézet.
de megnyalom a szám.
Na erről ennyit. Gratulálok. Örülni nem örülök a tartalmának. De büszke vagyok az írójára, hogy így tud verselni. S hogy tud mellette szeretni, figyelni. Az maga a gazdagság.Sok sikert. Sok szeretettel Gyöngyi.
[center][color=#0000cc]Kedves Icus!
Nem kell szégyenkezni a káromkodás miatt, ez olyan igazán Magyar dolog amit eddig még senki nem tudott elvenni tőlünk, s bár kenyerünk egyre kevesebb, hiszem lesz lágy-falat asztalunkon! Kellenek az ilyen és hasonló versek, mert ki nyissa ki a száját kiáltani, ha nem mi!
Szeretettel: VGy Mont'y[/color][/center]
Kedves Icu!
Tetszik a versed. Én azért bizakodom, hogy talán lesz jobb, és könnyebb is a jövőnk.
Szeretettel:Marcsi
Kedves Icus!
Sajnos igaz amiről írsz!
Mennyit dolgoztunk és most "alig-alig"jut valamire /de mire?/
Nem baj! Fő az egészség! Arra vigyázzunk, de nagyon! Ha azt is lehet …..!
Szeretettel az ország másik koldus lánya/kik szívükben gazdagok/ Teri